EFOP-5.2.2-17-2017-00102

Természetközpontú életmód

A kedvezményezett neve: Írisz Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány
A projekt címe: TERMÉSZETKÖZPONTÚ ÉLETMÓD
Projektazonosító szám: EFOP-5.2.2-17-2017-00102
A szerződött támogatás összege: 50 000 000 Ft.
A támogatás mértéke: 100%.
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2021.05.01

 

A projekt tartalmának bemutatása:

 

2020. 02. 15. Műhelymunka
Ezen a napon folytattuk a szakmai tervünkben kijelölt szolgáltatások és módszerek tanulmányozását:

Vizuális részvételi kutatási módszer alkalmazása (lsd.: előző nap leírása)
Párbeszéd körök
Hankiss Elemér és munkatársai kezdeményezésére a 90-es évek közepe táján nálunk is egyre többen hozzáláttunk, hogy meghonosítsuk az önszervező köri mozgalom egyik variánsát, az ún. „Párbeszédkör” módszert. Az általuk kiadott módszertani füzet a vita és a párbeszéd szembeállításával mutatja be a társadalmi részvétel kívánatos modelljét, a polgárok és szervezeteik általi párbeszéd során megszülető konszenzust. (Hankiss és Borbélyné Nagy Éva, 1996). Ezt mi különös tekintettel a fiatalok körében kívánjuk megvalósítani. Ennek célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.
A párbeszéd felszabadít s növeli a kritikai ítélőképességet
Konfliktuskezelés és közösségépítés resztoratív (helyreállító) gyakorlatokkal.
E két nap programjának a célja a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciáinak, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.

 

2020. 02. 14. 8. sz. Műhelymunka
Szakmai tervünkben több szolgáltatást ill. módszert jelöltünk meg, amelyet tanulmányozni kívánunk. A mai alkalommal az alábbiakban ismertetett módszerekkel foglalkoztunk:

Vizuális (nem technikai eszközt igényelt) részvételi kutatási módszerek: Település a fiatalok szemével
A képi alapú kutatási módszerek között érdemes különválasztani a technikai eszközöket nem igénylő (rajz- és írásalapú) és a technikai eszközök segítségével megvalósuló (fotó, film, új digitális eszközök) kutatási eljárásokat. Ezeknek az eszközöknek a használatában közös az, hogy:
• Aktív cselekvésre késztetik a kutatásban résztvevőket (tapasztalati tanulás).
• A cselekvést nagy részben a cselekvő irányítja, ezzel elősegítve a kutató-kutatott/tudós– laikus hatalmi viszony lebontását, és az aktív bevonódást (inkluzív, interaktív).

Azok számára, akiknek gondot okoz a nyelvi önkifejezés (beszéd, írás) alternatív önkifejezési módot ad, és egyben elősegíti, katalizálja/stimulálja a beszédet.
• Megkönnyíti a belső világok (saját világok) feltárását.
• A rajzok, naplók, térképek, de akár a fotók és filmek elkészítése időt, koncentrációt igényel, és ezzel segíti a cselekvőt abban, hogy a témát megjelenítse (képi megjelenítés, képifogalom- alkotás); ebből adódóan nem spontán, hanem hosszas vizsgálódás eredménye.
• Az információ a képeken sűrítve jelenik meg, „egy időben”, nem pedig lineárisan.
• A kutató számára gazdag információk forrása, és a szemléltetést is segítik.
• A képek elemzése közös jelentésalkotási folyamatot generál (tudásgenerálás),
• Vállaltan szubjektív és érzelmi alapú tudáselemekkel telített, így lehetővé teszi nem tudatosult érzelmek felszínre kerülését (néha annak is van jelentősége, hogy mi NEM szerepel a képen).
• Fejleszti az egyéni és közösségi tudatosságot, az öntudatot.

 

Mentális térkép
Az imént bemutatott idővonal-tervezéshez képest – mely a fiatalok egy napjának idő-dimenzióját helyezi a középpontba – ezzel a technikával a „tér” dimenzióra helyeződik át a hangsúly. A módszer alkalmazása során egy
„térképet” rajzolnak a fiatalok azokról a helyekről és útvonalakról, amelyeket rendszeresen bejárnak (ahol a mindennapi életük zajlik). Ezt követően egyéni és csoportos beszélgetésekkel mutatják be a helyeket és tereket, útvonalakat és az azokhoz kötődő cselekvéseket, érzéseket, tudást. Itt is alkalmazhatják – természetesen – kiegészítésképp a fényképek készítését.
Elsősorban a 10–17 éves korú fiatalok számára megfelelő ez az eszköz. A módszer előnye, hogy szintén csak papír és ceruza kell hozzá (illetve a fényképezéskor ügyelni kell a megfelelő eszközellátásra), de komoly előkészítést és térrel kapcsolatos tudást igényel ez az amúgy időigényes technika.

Idővonal-rajz vagy egy nap lefényképezése (fotónapló készítése)
A módszer maga kutatási tevékenységre emlékeztet. A fiatalok sorra veszik, hogy mit és hol csinálnak az egyes napszakokban, és erről egy idővonalat rajzolnak és képekkel (rajzokkal vagy fényképekkel) jelzik a történéseket. Amennyiben fényképekkel dolgozunk, akkor érdemes az eszközökkel is készülni, illetve megbizonyosodni arról, hogy mindenki számára rendelkezésre áll valamely fényképező eszköz. Fontos figyelnünk arra, hogy a módszerünk már önmagában ne okozzon egyenlőtlenségeket, ne legyen kizáró, kirekesztő hatású (például akinek nincs fényképezőgépe, okos telefonja, nem tud részt venni). A fényképezéssel töltött nap vagy hét után a fiatalok feldolgozzák, egymásnak elmesélik az élményeket, a tapasztalatokat, melynek központjában a jelenlegi és a vágyott közösségi terek megtalálása áll. Ha rajzokkal dolgozunk – a jelenlegi helyzet feltárása mellett –, érdemes a vágyott helyekre, terekre is rákérdezni, hogy mi az, ami hiányzik, amit szeretnének, de nem valósul meg (hely, idő, egyéb tényezők miatt). A módszer előnye, hogy sokféle információ rejlik benne, de hátránya, hogy időigényes feladat, bár gazdag eredményre számíthatunk már a munkafolyamat közben is.

2019.11.23.   7. sz MŰHELYMUNKA       

A felhívás előírása szerint feladatunk egy kutatás megvalósítása a választott szolgáltatási területen legalább két országban (ebből az egyik lehet Magyarország, a másik egy uniós tagállam) legalább 100-100 fős célcsoport körében, de lehetőleg reprezentatív körben. Közel egy hónap állt rendelkezésre a két szervezetnek a 100-100 darab kérdőív kitöltéséére és összegyűjtésére.

 

A kérdőívet kitöltő szervezetek neve:

-Irisz Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány

-Erdélyi Lovas Egyesület

 

A kérdőív címe: Egészséges életmódot erősítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítása témakörben.

A kérdőívek összesítése igen komoly, nagy figyelmet igénylő feladat, ezt a feladatot a szakmai megvalósítók végzik. Erre a  műhelymunkára nem hívtunk külföldi partnert.

A kérdőívek kitöltése után összegezzük azokat, feldolgozzuk, majd elkészítjük a disszeminációt. Közös gondolkodás, eszmecsere és tapasztalati összegzés után elkészítjük a Módszertani összegzést és kidolgozzuk az ajánlásokat.

 

2019.11.09.  4.sz. Tanulmányút-HORTOBÁGY

A tanulmányi út célja kettős: Tapasztalatcsere a cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. A folyamat első fázisában leírt „mozgásokat” a közösségfejlesztő(k) és a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.

A puszta kialakulására, felszínének formálódására döntő hatással volt a szél és a folyók építő munkája. Sokáig nem becsülték a puszta gazdag növény- és állatvilágát, sajátos kulturális értékeit, sokan elmaradottságunk sáros jelképét, ázsiai eredetünk szégyellnivaló szimbólumát látták benne. Az ’50-es években ide telepítettek ki közel 100 000 „osztályidegennek” minősített, mindenétől megfosztott embert. Ez a történelmi tény közös a tanulmányi út helyszínével, Hortobággyal. Mindkét helyszínen százával élnek azok a családok, akik úgymond gyökerüket vesztve megtelepedtek a környéken, s itt próbáltak meg boldogulni. Amikor a fiataljainkat próbáljuk bevonni a település közösségi életébe, akkor gyakran találkozunk ennek a „gyökértelenségnek” a jelenségével, ami nem könnyíti meg a közösségi élet szervezését.

Természetesen a helyi lovas kultúrával való ismerkedés a másik cél.

A Mátai Ménes Sportegyesület elnökével Szladek Róberttel folytattunk eszmecserét, s igyekeztünk betekintést nyerni hogyan működtetik igen nagy sikerrel a település, a civil szervezetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködést a település fejlesztése érdekében. A szervezet hatékonyan működik együtt a Hortobágyi Leader Egyesülettel, és annak tag- szervezeteivel.

A meglátogatott szervezet nagyon nagy hagyományokkal rendelkezik a hagyományőrző programokba ágyazott lehetőség- tapasztalati tanulási program terén. Évről évre megrendezik a Kihajtási ünnepet, a Behajtási ünnepet, a Daru ünnepet. Pusztai foglalkozásokkal igyekeznek minél szélesebb körben bemutatni az ide látogatóknak, kiemelten a gyermekeknek , a fiataloknak, a puszta és az ember szimbiózisát.

A történelmi hagyományokkal rendelkező hortobágyi lótenyésztés alapjaira épülő, a Kincsem–Nemzeti Lovasprogram céljait maradéktalanul megvalósító, a nemzeti ménesek működési céljaként megfogalmazott, a lovassporttal összefüggő tevékenység szervezése, rendezése, illetve az e célok megvalósítását elősegítő gazdasági tevékenység végzése. Kíváncsian hallgattuk a hortobágyi lótenyésztéssel kapcsolatos hagyományápolási tevékenység szervezése, végzése terén elért eredményeiket is.

Természetesen a környezetvédelemről, az ifjúság környezettudatos szemléletének irányításáról is szó esett.

A programon két fő vett részt a Mereklye Kulturális Egyesület részéről.

2019.10.26-27  3.sz TANULMÁNYÚT Szilvásvárad

Tanulmányi út célja: Hazai szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése. Közösségfejlesztés személyes kapcsolatok útján. Ezt a tanulmányi utat eredetileg Nagyvisnyóra terveztük, de a szállás nem volt megoldható ebben az időszakban, így a szomszédos Szilvásváradon valósult meg.           Téma:  Fiatalok a közösségért-Fiatalok a közösségben- szakmai tapasztalatcsere. Jó gyakorlatok megismerése. Vizuális részvételi kutatási módszer megismerése. A társadalmi innováció javítása és a transznacionális együttműködés kiterjesztése. A programon az Erdélyi Lovas Egyesület szakemberei is részt vettek.

A Szilvásváradi Lovas Sport Klub Egyesülettel vettük fel a kapcsolatot. Az egyesület célja:

A lipicai ló törzstenyészet egyedei részére a sport kipróbálását elősegítse, saját teljesítményüket vizsgálja fogathajtó és egyéb versenyeken, továbbá a lovas kultúra hagyományait ápolja, lovas sporttevékenységet végezzen.

További célja, hogy a lovas sportrendezvényeket szervezzen, támogassa a lovas sporttevékenységet, ismeretterjesztő előadások, vitaestek és kiadvány-szervezés keretében bővítse a fiatalok lovas kultúrával összefüggő ismereteit. Az egyesület együttműködik az országon belül és az országon kívül működő lovas klubokkal, egyesületekkel.

Az egyesület, s maga a Ménesudvar is hasonló gondokkal küzd, mint a mi szervezetünk, nincs megfelelő utánpótlása sem a lótartásban, sem a civil szervezeti munkában. A település a nagy idegenforgalom ellenére sem nyújt kellő perspektívát a fiatalok részére.

Erről folytattunk beszélgetést, melyek lehetnek azok a pontok, amelyek aktív cselekvésre késztetik a kutatásban résztvevőket (tapasztalati tanulás).

Természetesen meglátogattuk a ménesen kívül a település nevezetességeit is.

 

2019.10.26.   6. sz. MŰHELYMUNKA

A pályázati felhívás alapján a projektben legalább kettő különböző külföldi országbeli, összesen legalább négy nemzetközi partnerrel kötött előszerződés alapján tapasztalatszerzési és együttműködési tervet kell kidolgozni, melynek során a két vagy több országban fellelhető jó szakmai gyakorlatokat azonosítjuk, egyeztetjük és kutatás keretében a megismerjük. A kutatásról kutatási zárójelentést (összehasonlító elemzést) kell készíteni, a tapasztalatokról leírást és szakmai ajánlásokat kell megfogalmazni, mely megteremti a lehetőséget későbbi innovációk és szakmai fejlesztések számára.

Az eddig megvalósult műhelymunkák során a szakmai megvalósítók részleteiben megismerkedtek a kutatási módszerekkel, s ezek alapján kidolgozták a projekt céljának megfelelő kérdőívet. A kérdőíven szereplő kérdéseket igyekeztünk úgy összerakni, hogy minél szélesebb körben választ kapjunk azokra a kérdésekre, amelyeket szükségesnek tartunk a zárótanulmány összeállítása érdekében. A kérdőívek véglegesítésére került sor ezen a műhelymunkán, amit előzetesen több email és telefonos megbeszélés előzött meg.

A kérdőív címe: Egészséges életmódot erősítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítása témakörben.

A kérdőívek kitöltése után összegezzük azokat, feldolgozzuk, majd elkészítjük a disszeminációt. Közös gondolkodás, eszmecsere és tapasztalati összegzés után elkészítjük a Módszertani összegzést és kidolgozzuk az ajánlásokat.

 

2019.08.24.   5. sz. MŰHELYMUNKA

A tér funkciói a fiatalok életében. Szituációs játékok az ifjúsági közösségépítésben

Közösségi beszélgetést folytattunk a fenti témában.

A fiatalság aktivizálásának, motiválásának nagy jelentősége van a tanyavilág hosszú távon való fennmaradásában. A hagyományőrzésen alapuló közösségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelő programok, a hagyományokon alapuló vendéglátás, a családi gazdaságok fejlődése, s a települési fejlesztések egyaránt sokat tehetnek a fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében.

A műhelymunka témája ehhez igazodva olyan játékok, módszerek gyűjtése, megbeszélése, amelyek segíthetnek bennünket abban hogy az ifjúsági közösséget minél szélesebb be tudjuk vonni a közösségi munkába, és benn is tudjuk őket tartani. Azt tapasztaljuk, hogy amíg általános iskolába járnak, addig nagyon könnyű a motiválásuk. A középiskolás években már nehezebb. Akik helyben járnak középiskolába, még elérhetőek, de, akik nem a városi iskolákba járnak, őket már gyakorlatilag „elvesztettük”. Keressük azokat a kitörési pontokat, amelyekkel őket hétvégéken, iskolai szünetek idején vissza tudjuk szerezni, s lehetőség szerint meg is tudjuk tartani a motivációt, mindaddig, amíg belső motivációvá nem alakul a tenni akarás, a közösségi életforma.

 

2019.06.22.   4. sz. MŰHELYMUNKA

A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá – ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az „embertől emberig” szinteken.

A fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.

-Felnőttek a fiatalok világában.

-Pusztai hagyományok.

A 18-25 éves fiatalokra nagy befolyással van a szülői háttér – melyet a gyermek születésétől kezdve kell megalapozni, és a hosszú nevelési folyamatot nem kamaszkorban kell elkezdeni –, emellett meghatározó a személyiség, a környezet, a baráti kör, az internet, valamint a közösségi oldalak hatása.

Az internet előretörése, a számítógép, a közösségi oldalak használata tényleg meghatározó az életükben. Ezen túl manapság sokkal erősebb a saját korosztályuk befolyása, ami nem biztos, hogy pozitív irányba viszi őket. Emellett az alaptalanul túlzott önbizalom is problémát okoz. A mai fiatalok a szakmai tapasztalatot pedig egyre nehezebben tudják befogadni. Érdeklődéssel kellene fordulni feléjük, partnerként kellene őket kezelni, felvállalni a konfliktushelyzeteket, és a konszenzusra a meggyőzéssel kellene eljutni, nem erőből, hanem példákon keresztül (lett légyen ez a család vagy munkahely, vagy az iskola). A felnőtt társadalom sokat tehetne a fiatal felnőttekért, de ehhez idő, türelem és türelem szükséges. Sajnos azt mondják, hogy az időből van a legkevesebb, pedig amit rájuk fordítunk, az túlnyomó részben megtérül. Csak ezt nem esetenként, egyszer-egyszer kell megtenni, hanem folyamatosan.

A kifejezés azt a demokratikus szemléletet tükrözi, hogy egy közösség – s ez esetben legfőképpen lokális közösség: szomszédság, település, kistérség, megye, régió – önmaga fejlődési irányainak meghatározása érdekében képes a kezdeményezésre és képes cselekvő módon részt venni saját fejlesztésében. Amikor e közösségi szinteket megjelöljük, elsősorban a lakosság önsegítő és önszervező intézményeire gondolunk. Összejárási szokásaira, ön és egymást segítő tevékenységére, szervezeteire, az általuk működtetett helyi nyilvánosságra, s a mindezt összefogó bizalomra és rendszeres kommunikációra -, de természetesen ugyanilyen fontosak a közösség más szereplői is: az önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások és e szervezetek szakosodott intézményei, valamint a helyi gazdasági élet szereplői, s végül mindaz a külső kapcsolatrendszer, amelyet valamennyi szereplő együttesen működtet.

Bizonyos közösségekbe beleszületünk, más közösségeket mi választunk magunknak. A mai közösségiség egy keresett és megtalált, önmagunk által szervezett és életben tartott közösségiség. Az önszervező tevékenység a megtartó és szabályozó hagyományos közösségekből a modern tömegtársadalmak bonyolult viszonyrendszereibe jutott embernek adatik meg.

A puszta kialakulására, felszínének formálódására döntő hatással volt a szél és a folyók építő munkája. Sokáig nem becsülték a puszta gazdag növény- és állatvilágát, sajátos kulturális értékeit, sokan elmaradottságunk sáros jelképét, ázsiai eredetünk szégyellnivaló szimbólumát látták benne. Az ’50-es években ide telepítettek ki közel 100 000 „osztályidegennek” minősített, mindenétől megfosztott embert. Ez a történelmi tény közös a novemberre tervezett tanulmányi út helyszínével, Hortobággyal. Mindkét helyszínen százával élnek azok a családok, akik úgymond gyökerüket vesztve megtelepedtek a környéken, s itt próbáltak meg boldogulni. Amikor a fiataljainkat próbáljuk bevonni a település közösségi életébe, akkor gyakran találkozunk ennek a „gyökértelenségnek” a jelenségével, ami nem könnyíti meg a közösségi élet szervezését.

 

2019.06.29.-30.  – Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

Feladat orientált, kooperatív szemlélet kialakítása.

A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

 

2019.06.22.-23.  – Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

 Kapcsolattartás, szóbeli, írásbeli kommunikáció a szakmai megvalósítók és a célcsoport körében.

A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

 

2019.05.11.   3. sz. MŰHELYMUNKA

Felnőttek és fiatalok közötti kapcsolatok a település közösségi életében. Alaposan  megismerkedtünk a  cselekvők táguló   köre módszerrel. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa.  A partnerség: a felnőttek és fiatalok közötti kapcsolatról általában a csoportban való együttműködés egy sajátos esete, amikor felnőttek és fiatalok közösen dolgoznak egy cél elérése érdekében. A könyv bevezetőjében részletesen tárgyaltuk, hogy a fiatalokkal folytatott munkában milyen szemléletet követünk, mit értünk „valós részvételiségen”.

A módszer alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá, ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az „embertől emberig” szinteken. 

 

2019.05.10.     2.sz. Tanulmányút a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár megtekintése Hódmezővásárhelyen.

 A projekt tervezésekor még nem tudtunk ennek az eseménynek a pontos időpontjáról, de a projektcélok megvalósítása érdekében szükségesnek láttuk a programon való részvételt. Ezért cseréltük ki az eredeti terv tanulmányútjának helyszínét. A program azért került be a tanulmányutaink közé, mert nagyon jó példákat láthatunk arra, hogy a gyermekeket és a fiatalokat hogyan tudják bevonzani egy látszólag felnőttek érdeklődésére számot tartó programra. Erről több szervezet képviselőjével tapasztalatot cserélhettünk.

Az idén 26. alkalommal megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár ugyanis egyedülálló élményt kínált azoknak a gyerekeknek, akik érdeklődnek a természet és az állatok iránt, és mindezeket szeretnék vidám, játékos környezetben, szórakozva megismerni. A helyszínen lévő szakértők türelmesen és részletesen válaszoltak minden kérdésre, és segítik feloldani a gyerekek ismeretlennel szemben alakult gátlásait.                         

A szervezők a kezdetektől fogva kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy közelebb hozzák a kicsiket a természetközeli élet rejtelmeihez és megmutassák nekik az állattartás és a gazdálkodás szépségeit és tiszteletét.

Szép példákat láthattak arra is a tanulmányúton résztvevők, hogy milyen sokrétű foglalkozásokat kínál a mezőgazdaság, mennyi lehetőség adott azoknak is, akik nem értenek a földműveléshez. Egyszerű kézműves használati tárgyakkal, gyönyörű tömörfa bútorokkal és számos bőrből készült termékekkel találkozhattunk a vásár területén. A rendezvényen kiváló lehetőség nyílt a külföldi partnerekkel folytatott tapasztalatcserére. Összevethettük a tájegységek és országok szokásait, ízlésvilágát. Egyetértettünk abban, hogy igen széles a hiányszakmák skálája ezekben az ágazatokban is, és ez ösztönzőleg hathat a fiatalok helyben maradásának elősegítésére.

 

2019.04.17.-18.     1.Tanulmányút a Kalocsa Lovas  Egyesület jó gyakorlatának megtekintése.

A Kalocsa Lovas Egyesület 2007-ben a várostól 4 km-re fekvő Kisfoktőn hozta létre a lovasiskoláját. Az Egyesület célja a minőségi lovassport fejlesztése, lovas iskola működtetése, lovas kulturális nemzeti örökségünk megőrzése, és annak minél szélesebb körben történő ismertetése. A közel 3 hektár zárt, karámozott terület 14 lónak ad otthont, ahol biztonságos feltételek mellett lehet elkezdeni a lóval való ismerkedést. Az iskola szolgáltatásai között szerepel a gyermek és felnőtt lovaglás oktatás, bértartás, lókiképzés, túraszervezés, táboroztatás. A lovas táborok minden alkalommal óriási sikert aratnak, az együtt töltött hét alatt a gyerekek életre szóló barátságokat kötnek egymással és a lovakkal egyaránt.

A tanulmányút helyszínére azért esett a választásunk, mert a két szervezet hasonló infrastruktúrával, humán adottságokkal rendelkezik.

Szervezeti céljaink is hasonlóak. Egészséges életmódot erősítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítása. Közösségfejlesztés az egészségnevelés és a lovas hagyományok tükrében. Közösségfejlesztő szervezetek hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése. A fiatalok összefogása, az identitás erősítése, hagyományőrzés jegyében.

Ugyanolyan problémákkal kell megküzdeni: szemléletformálás és a fiatalok megtartása hosszú távon. Ezek érvényesek a külföldi partnereinkre is.

Beszélgettünk a fiatalokkal kapcsolatos problémákról és ötleteket cseréltünk a témára vonatkozóan. Beszélgetés közben a lótenyésztés témaköre is felszínre került.

 

2019.04.16.    2.számú Műhelymunka

Kutatási módszerek módszertani ismertetése, felkészítés. Megismerkedtünk a szakmai tervben vázolt kutatási   módszerekkel, s közösen döntöttünk, hogy ismerve a helyi sajátosságokat, melyeket fogjuk alkalmazni.

A projekt során az alábbi módszereket kívánjuk alkalmazni:

A cselekvők táguló köre- ismerkedés a módszerrel: Célunk a (potenciális) cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá ¬– ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek.

Vizuális (nem technikai eszközt igényelt) részvételi kutatási módszer: Település a fiatalok szemével

A képi alapú kutatási módszerek között érdemes különválasztani a technikai eszközöket nem igénylő (rajz- és írásalapú) és a technikai eszközök segítségével megvalósuló (fotó, film, új digitális eszközök) kutatási eljárásokat. Ezeknek az eszközöknek a használatában közös az, hogy:

Aktív cselekvésre késztetik a kutatásban résztvevőket (tapasztalati tanulás).

  • A cselekvést nagy részben a cselekvő irányítja, ezzel elősegítve a kutató-kutatott/tudós– laikus hatalmi viszony lebontását, és az aktív bevonódást (inkluzív, interaktív)

Párbeszéd kör: Ezt mi különös tekintettel a fiatalok körében kívánjuk megvalósítani. Ennek célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése. A párbeszéd felszabadít s növeli a kritikai ítélőképességet.

A fiatalok és a felnőttek közötti kapcsolat és együttműködés típusait tárgyaltuk át, s azt hogyan lehet a közösségi munkát, hogyan lehet a fiatalok körében még vonzóbbá tenni.

 

2019.03.30.-31.     -Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

A projektben alkalmazható irodai programok használatának megismerése,gyakorlása.

A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

 

2019.03.23.-24.      –Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

Egységes ügyviteli keretrendszer kialakításának módszerének megismerése,felkészülése.

A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

 

2019.03.14.      1.számú Műhelymunka:

Program neve: EFOP-5.2.2-17-2017-00102 pályázat indító egyeztetés „kich-off meeting”

Téma: Együttműködés előkészítése: indító jelentés készítése, melynek témája a tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszerek, eljárások)

Az indító egyeztetésen a következők hangzottak el:

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00102 pályázat részletesen ismertetésre került a szakmai megvalósítók részére. Részletesen átbeszéltük a tennivalókat. Áttekintésre került a program teljes időszakának ütemterve, hiszen az elhúzódó bírálat miatt át kell tervezni az egész projektet. A program elején projekt-kompetencia fejlesztő tréninget kell tartani, ahol a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képzésére kerül majd sor. Kiemelt feladat, hogy a projektben meghatározott rendezvények maradéktalanul megvalósításra kerüljenek. Cél, hogy hosszútávú együttműködés valósuljon meg a szervezetek között. Továbbá a tanulmányutakon szerzett tapasztalatokat adaptáljuk saját adottságainkra. A szakmai megvalósítók között a feladatok kiosztásra kerültek. A projekt keretein belül megrendezésre kerülő rendezvények, tréningek, műhelymunkák, valamint tanulmányi utak részletes átbeszélése, áttervezése is megvalósult. Két tanulmányút helyszínét meg kell változtatni, rajtunk kívülálló objektív okok miatt. Szükséges módosítani a Balatonalmádi és a Mezőkövesdi tanulmányút helyszínét is, mivel ez a két helyszín már nem a projekt célcsoportjához kapcsolható közösségi feladatokat látja el. Ugyanakkor a legéndi Kölyökclub Alapítvány jó gyakorlatainak megismerése, valamint a Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb szakmai találkozója, amely tartalmában és színvonalában is alkalmazkodik a projekthez, ezért esett rá a választás. Egyik együttműködő szervezetet is megváltoztattuk, mert az eredeti szakmai tervben szereplő CSHR Consulting s.r.o. nem vállalta az együttműködést. Helyettük lépett be a projektbe a jelenlévő József Attila Kulturális Egyesület, akiknek köszönjük az együttműködést.

A tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszer, eljárás) ismertetése

A közösségfejlesztési folyamat egy településen a la­kosság vagy/és szervezeteinek megszólításával és bevonásával – aktivizálásával – kezdődik, majd a problémák fel­ismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok fel­is­meréséhez és közösségi megoldásához, még­pedig ismereteik és képességeik fej­lesztése útján, a lehetséges partnerekkel együttműködve. (Varga, 1988)

A segítő beavatkozás nem más, mint a lehetőségek feltárása és átélésbe, cselekvésbe fordítható aktualizálása. (Varsányi, 1999)

A cselekvők táguló köre

Célunk a (potenciális) cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból (Biddle, 1965). A folyamat első fázisában leírt „mozgásokat” a közösségfejlesztő(k) és a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.

A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá ­– ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az „embertől emberig” szinteken. A hazai közösségfejlesztés módszertani készlete még csekély, s ennek egyértelműen társadalmi okai vannak (elég, ha arra gondolunk, milyen nehezen vállalkoznak együttműködésre még szomszédos települések, s a még belátható, átélhető nagyságrendű járások is!) Nincsenek még, vagy csak most kezdenek alakulni tudatosan vállalt közös ügyek. De a lokális szervezetek közötti kommunikáció szervezése és e tapasztalatokból a különféle módszerek elvonatkoztatása azért is halad nehezen, mert nincsenek még, vagy csak nagyon kevesen olyan civil szervezetek, amelyek a térségi közjóért akarnak dolgozni.  

A partnerség: a felnőttek és fiatalok közötti kapcsolatról általában a csoportban való együttműködés egy sajátos esete, amikor felnőttek és fiatalok közösen dolgoznak egy cél elérése érdekében. A könyv bevezetőjében részletesen tárgyaltuk, hogy a fiatalokkal folytatott munkában milyen szemléletet követünk, mit értünk „valós részvételiségen”.

Ebben a fejezetben azt hangsúlyozzuk, hogy a felnőtt szereplőknek felelős szerepe van egy tetszőleges közösségben (legyen az egy település, vagy akár egy iskola), abban, hogy a fiatalok közösségi életét segítsék, és függetlenül attól, hogy milyen szerepet töltenek be a tizenévesek életében, partnerként kezeljék a velük kapcsolatba kerülő szereplőket. 

Hart-féle létra- elmélet

A fiatalok és a felnőttek közötti kapcsolat és együttműködés típusait tárgyalja Rogert Hart 1992-ben kidolgozott elmélete, az ún. Hart-féle létra. Az elmélet szerint a fiatalok a létra különböző fokain különböző mértékben kapnak helyet és szerepet a felnőttekkel való együttműködésben. Az együttműködés magasabb fokán álló fiatal–felnőtt viszonyban a fiatalok több lehetőséget kapnak, hogy a döntésekbe beleszóljanak, a célokat meghatározzák. A bemutatásra kerülő részvételi szintek közül az 5. lépcsőfoktól beszélhetünk már valódi, a fiatalokra tudatosan figyelő és építő megközelítésről

Hart féle létra

1.A fiatalok manipulálása

A harti elmélet szerint az első szint a manipuláció szintje. Az együttműködésre az jellemző, hogy a felnőttek saját terveiket úgy mutatják be, mintha mindaz a fiatalok által kezdeményezett ügy lenne. Ezen a szinten teljesen hiányzik a valódi részvétel, a fiatalok valódi bevonása, sőt a felnőttek visszaélnek a fiatalokkal, és eszközként használják őket akár saját céljaik eléréséhez is. Nem feltétlenül rosszindulat és manipulációs szándék vezeti ebben az esetben a felnőtteket. Elképzelhető, hogy az adott ügy szerintük a gyermekek számára is jó lesz, és ha a fiatalok megértenék azt, akkor valóban ki is állnának érte, de még nem eléggé érettek ehhez. Ebből a hozzáállásból teljesen hiányzik az igazi szándék és törekvés a fiatalok valódi bevonására

2.A fiatalok dekorációként való kezelése

A második szinten továbbra sem történik valódi részvétel; itt a fiatalok támogató szerepben jelennek meg, vagyis azt az üzenetet közvetítik, hogy ha nem is kezdeményezőként, de támogatóként (számos esetben csak díszletként) vesznek részt a közös munkában.

3.A fiatalokat jelképesen meghallgatják

Ebben az esetben a fiatalok jelképesen már hallathatják hangjukat, de valódi lehetőséget nem kapnak arra, hogy bemutassák, miképp vesznek részt a folyamatban. Ezen a szinten továbbra is a valamilyen külső nyomás, elvárás (adott esetben pozitívabb elbírálás) hatására kerülnek be a fiatalok a folyamatba.

4.A fiatalok megbízást kapnak

Ezen a szinten a fiatalok megbízást kapnak egy feladat végrehajtására. Bár ebben az esetben a fiatalok nem kezdeményeznek valamilyen együttműködést, és nem is rendelkeznek a megvalósításhoz kapcsolódó összes információval, mégis fontos nevelő hatása lehet egy ilyen típusú részvételnek. Itt már a bevonás során közös reflexió is történhet a tanulási folyamatra.

5.Konzultáció és információmegosztás a fiatalokkal

Ez az első olyan szint, ahol a fiatalok meglátásait, véleményét valóban meghallgatják, és – számukra is átlátható módon – a tervezési, megvalósítási folyamatokba be is építik. Itt a fiatalok elmondhatják véleményüket, ötleteiket a felnőttek által indított programmal kapcsolatban.

6.Felnőtt kezdeményezés és a fiatalokkal közösen hozott döntések

Ezen a szinten már a döntéshozatal is közös folyamattá válik, noha a folyamatot (egy adott projektet vagy akár az ifjúsági közösség kialakítását) a felnőttek kezdeményezték, de a döntéseket a fiatalokkal együtt hozzák meg.

7.A fiatalok kezdeményeznek és irányítanak

Ez a szint, akár végcél is lehetne, hisz ez már azt jelöli, hogy a fiatalok kezdeményezik és irányítják a folyamatot. Közösségalkotás szempontjából is kiemelt fontosságú, hogy a felnőttek támogató szerepben jelenjenek meg, de a döntéseket és a felelősséget a fiatalokra bízzák. Itt a bizalom és az elfogadás már nem puszta elvként, hanem valódi gyakorlatként jelenik meg.

8.A fiatalok kezdeményezése és a felnőttekkel közösen hozott döntések

A részvétel ezen szintjén a felnőttek és a fiatalok egyenrangú partnerként viszonyulnak egymáshoz. A közös döntéshozatal közelebb hozza egymáshoz az érintetteket, és valódi tapasztalatokat gyűjthetnek egymásról, és akár kölcsönösen tanulhatnak egymástól. A fiatalok magabiztosnak erezhetik magukat szerepükben, és megérthetik, megélhetik az együttműködés szükségességét.

Összefoglalva a Hart-féle létrát, ami a fiatalok bevonásáról, részvételéről imént tárgyalt lépcsőfokokat mutatja be, kiemelhetjük, hogy az (1) engedelmesség; (2) tanácsadás, (3) együttműködés; (4) közös és kölcsönös tanulás, majd a (5) közös cselekvés irány felé haladás jelenti a fiatalok egyre növekvő döntéshozatali és cselekvési autonómiáját, mely adott esetben növekvő önbizalommal, önérdek-érvényesítéssel és aktív részvétellel párosul.

Vizuális (nem technikai eszközt igényelt) részvételi kutatási módszerek: Település a fiatalok szemével

A képi alapú kutatási módszerek között érdemes különválasztani a technikai eszközöket nem igénylő (rajz- és írásalapú) és a technikai eszközök segítségével megvalósuló (fotó, film, új digitális eszközök) kutatási eljárásokat. Ezeknek az eszközöknek a használatában közös az, hogy:

Aktív cselekvésre késztetik a kutatásban résztvevőket (tapasztalati tanulás).

  • A cselekvést nagy részben a cselekvő irányítja, ezzel elősegítve a kutató-kutatott/tudós– laikus hatalmi viszony lebontását, és az aktív bevonódást (inkluzív, interaktív).

Azok számára, akiknek gondot okoz a nyelvi önkifejezés (beszéd, írás) alternatív önkifejezési módot ad, és egyben elősegíti, katalizálja/stimulálja a beszédet.

Megkönnyíti a belső világok (saját világok) feltárását.

  • A rajzok, naplók, térképek, de akár a fotók és filmek elkészítése időt, koncentrációt igényel, és ezzel segíti a cselekvőt abban, hogy a témát megjelenítse (képi megjelenítés, képi fogalom- alkotás); ebből adódóan nem spontán, hanem hosszas vizsgálódás eredménye.

  • Az információ a képeken sűrítve jelenik meg, „egy időben”, nem pedig lineárisan.

  • A kutató számára gazdag információk forrása, és a szemléltetést is segítik.

  • A képek elemzése közös jelentésalkotási folyamatot generál (tudásgenerálás),

  • Vállaltan szubjektív és érzelmi alapú tudáselemekkel telített, így lehetővé teszi nem tudatosult érzelmek felszínre kerülését (néha annak is van jelentősége, hogy mi NEM szerepel a képen).

  • Fejleszti az egyéni és közösségi tudatosságot, az öntudatot.

Rajzolás

Szabadkézi rajzok alkotása (táblakréta vagy papír és ceruza kell csak hozzá, ami lehet színes is, esetleg zsírkréta vagy filctoll). Érdemes az adott csoport számára vonzó eszközt választani. A gyerekeket arra kérjük, hogy egy adott témáról, kérdésről, vagy megadott fogalomról gondolkodjanak el, és készítsenek rajzot arról, ami az eszükbe jutott. Mint például: a családom, a barátaim, egy nap az iskolában, mit csináltál hétvégén, hogyan képzeled el magad 3 év múlva.

Sokak számára a rajz jobb kifejezési eszköz, mint a beszéd, ugyanakkor ösztönzi, irányítja a gondolkodásukat, és segíti a beszédet is ezáltal. A kép önmagában viszont nehezen értelmezhető a kutató/megfigyelő számára, ezért a narráció fontos a félreértelmezések elkerülése miatt! Érdemes a képeket nem önmagukban elemezni, hanem megkérni az alkotóját, hogy meséljen róla, mondja el, mit ábrázol a kép, miért pont azt rajzolta. Mindez azért kiemelt fontosságú, mert vannak kulturálisan és egyénileg is alakított szimbólumok, melyek értelmezése, feltárása nem lehet egyedül a kutató munkája.

A módszer előnye, hogy egyszerű, olyan készségre épül, amellyel sokan rendelkeznek; továbbá alacsony a költség- és eszközigénye. Aktív bevonódást tesz lehetővé, a tapasztalati anyag látható dokumentációját képezi, remek szemléltetőeszköz. Fontos tisztázni a feladat kiosztásakor, hogy az esztétikai szempontok, a kép minősége nem lényegesek. Már nagyon fiatal kortól lehet használni, amikor a beszédkészség, szókincs még nem elég fejlett.

Hátránya azonban a módszernek, hogy a gyerekek érdeklődését és koncentrációs készségét figyelembe kell venni. Sőt, ha iskolai környezetben kialakult valamilyen ellenállás a rajzzal szemben, akkor az hátráltathatja a rajzolási szándékot. További hátránya még, hogy a digitális eszközöknél kevésbé vonzó, és általában az a „nyereség sincs”, hogy egy nehezen elérhető technikát ismer meg, tanul meg használni a fiatal. A rajzolás tűnhet túl egyszerű, unalmas feladatnak is – ez főleg a tizenéveseknél fordulhat elő. A rajzoláshoz fűződő ellenérzéseket, illetve a születendő eredményeket befolyásolhatja a másolás lehetősége, bár ez leginkább a formai elemekre, stílusra terjedhet ki. Az általános iskola első két évében az iskolai oktatási módszerek között a kötelező másolás, melynek hatása nagymértékben torzíthatják a rajzolás szabadságát. A tanult formák, minták alkalmazása dominálhatja a készülő alkotásokat.

Érdemes a képeket külön-külön elkészíttetni, és ha van rá idő, először egyesével beszélgetni róla az alkotókkal, majd csoportos beszélgetést kezdeményezni róluk (a csoport előtt nem feltétlenül ugyanazt és ugyanúgy mondják el a rajzolók, de a csoport is hozzátehet fontos információkat az értelmezéshez).

Izgalmas feladat lehet továbbá csoportosan is képet készíttetni, ha a csoport tagjai érettek az együttműködésre, közös tervezésre. Ez – többek között – a közös tudás feltárását teszi lehetővé, az egyéni különbségek, értelmezések kevésbé jelennek meg, és előfordulhat, hogy a csoportban a domináns szereplők ötletei kapják a hangsúlyt. Az interpretálás szubjektív és kulturálisan beágyazott, vigyázni kell a túlinterpretálással, az erőltetett vagy épp kikényszerített belemagyarázásokkal. Érdemes vegyíteni más feltáró módszerekkel (ezek lehetnek egyéni vagy csoportos interjúk, más vizuális módszerek, megfigyelés, naplók, fókuszcsoport). Figyelembe kell venni a képek készítésének körülményeit, és tudatosítani, hogy a feltett kérdések csökkentik a spontaneitást, de terelik a cselekvést.

Idővonal-rajz vagy egy nap lefényképezése (fotónapló készítése)

A módszer maga kutatási tevékenységre emlékeztet. A fiatalok sorra veszik, hogy, mit és hol csinálnak az egyes napszakokban, és erről egy idővonalat rajzolnak és képekkel (rajzokkal vagy fényképekkel) jelzik a történéseket. Amennyiben fényképekkel dolgozunk, akkor érdemes az eszközökkel is készülni, illetve megbizonyosodni arról, hogy mindenki számára rendelkezésre áll valamely fényképező eszköz. Fontos figyelnünk arra, hogy a módszerünk már önmagában ne okozzon egyenlőtlenségeket, ne legyen kizáró, kirekesztő hatású (például akinek nincs fényképezőgépe, okos telefonja, nem tud részt venni). A fényképezéssel töltött nap vagy hét után a fiatalok feldolgozzák, egymásnak elmesélik az élményeket, a tapasztalatokat, melynek központjában a jelenlegi és a vágyott közösségi terek megtalálása áll. Ha rajzokkal dolgozunk – a jelenlegi helyzet feltárása mellett –, érdemes a vágyott helyekre, terekre is rákérdezni, hogy mi az, ami hiányzik, amit szeretnének, de nem valósul meg (hely, idő, egyéb tényezők miatt). A módszer előnye, hogy sokféle információ rejlik benne, de hátránya, hogy időigényes feladat, bár gazdag eredményre számíthatunk már a munkafolyamat közben is.

Mentális térkép

Az imént bemutatott idővonal-tervezéshez képest – mely a fiatalok egy napjának idő-dimenzióját helyezi a középpontba – ezzel a technikával a „tér” dimenzióra helyeződik át a hangsúly. A módszer alkalmazása során egy „térképet” rajzolnak a fiatalok azokról a helyekről és útvonalakról, amelyeket rendszeresen bejárnak (ahol a mindennapi életük zajlik). Ezt követően egyéni és csoportos beszélgetésekkel mutatják be a helyeket és tereket, útvonalakat és az azokhoz kötődő cselekvéseket, érzéseket, tudást. Itt is alkalmazhatják – természetesen – kiegészítésképp a fényképek készítését.

Elsősorban a 10–17 éves korú fiatalok számára megfelelő ez az eszköz. A módszer előnye, hogy szintén csak papír és ceruza kell hozzá (illetve a fényképezéskor ügyelni kell a megfelelő eszközellátásra), de komoly előkészítést és térrel kapcsolatos tudást igényel ez az amúgy időigényes technika.

Párbeszéd körök

Han­kiss Elemér és munkatársai kezdeményezésére a 90-es évek közepe táján nálunk is egyre többen hozzáláttunk, hogy meghonosítsuk az önszervező köri mozgalom egyik variánsát, az ún. „Párbeszédkör” módszert. Az általuk kiadott módszertani füzet a vita és a párbeszéd szembeállításával mutatja be a társadalmi részvétel kívánatos modelljét, a polgárok és szervezeteik általi párbeszéd során megszülető konszenzust. (Hankiss és Borbélyné Nagy Éva, 1996). Ezt mi különös tekintettel a fiatalok körében kívánjuk megvalósítani. Ennek célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.

A párbeszéd felszabadít s növeli a kritikai ítélőképességet

Konfliktuskezelés és közösségépítés resztoratív (helyreállító) gyakorlatokkal.

Ezen témák átbeszélése után megindult a projekt tevékenységeinek megvalósítása.

 

 

Külföldi együttműködő partnereink:

 

-Erdélyi Lovas Egyesület

535400 Székelykeresztúr, Kossuth Lajos u. B2/18

Adószám: 36171600

Képviseli: Lukács Lehel Elek

 

Az Erdélyi Lovas Egyesület 2O14-ben jött létre, és fő célja az erdelyilovas.ro, első erdélyi magyar lovas portál üzemeltetése, működtetése volt. Közben, az egyesület tevékenysége kibővült és lovas eseményeket, konferenciákat szervezünk.

Az egyesület célja az erdélyi lovas élet népszerűsítése, a lovasok nevelése előadások, konferenciák által.

Először szerveztünk hagyományos vásárt lovas programmal Székelykeresztúron. Programja: Hagyományőrző kézműves vásár, néptánc bemutató, lovasíjász és baranta bemutató, kézművesház (gyöngyfűzés, nemezelés), baranta oktatás, íjászkodás, lovagoltatás, szekerezés. Mesterségbemutató: nemezelés, bőrdíszmű készítés, íjászat, borászat.

Lovas edzőink azt a szemléletmódot vallják, hogy a lovat legjobban szívvel és lélekkel lehet megközelíteni, hiszen ő is szív és lélek, és ez a módszer segít a félelem, a gátlás leküzdésében, a bizalom, valamint az ellazulás kialakításában még azoknak is, akik nagyon félve közelítik meg az állatot. Ez a módszer segít a ló és lovas közti bizalmi kapcsolat kialakításában. Az idei évtől a lovastanya tevékenységi köre lovasterápiával is bővült, ahol a ló egy „élő gyógyászati segédeszköz”-ként van jelen. A módszert mozgásszervi rendellenességek, a tartás és a problémás mozgás javítására ajánlják. A lovon ülés elősegíti a résztvevő helyes testtartását, a terápiával oldható a merev tartás, erősödik az ízületi mozgékonyság, fejlődik az érzékelés, javul az egyensúlyérzék és a mozgáskoordináció. Ezen túlmenően a hipoterápia javítja az alsó végtagok görcsös merevségét, a ló melege lazítja az izmokat, és elősegíti a nyugodt lelkiállapot kialakulását. A terápia során a ló hátsó lábainak és medencéjének mozgása áttevődik a lovasra, és olyan tartási reakciót vált ki belőle, amelyek járáskor automatikusan aktiválódnak. A központi idegrendszer így megkapja azokat az ingereket, amelyek amúgy csak járáskor alakulnának ki.

Hagyományőrzés. A történelmi, kulturális, néprajzi, népi kulturális örökség megőrzése, értékek gyűjtése, bemutatása, megőrzése, ápolása, ismertetése, továbbadása.  Magyar életkultúrák: ősi íjászat, vadászat, solymászat, fegyverzet felkutatása, bemutatása, kiállítása, az ismeretek terjesztése. Hagyományos: régi használati eszközök, tárgyak gyűjtése, kiállítása, elfelejtett játékok felelevenítése, skanzen létrehozás.  Táboroztatás öko-környezetben (tájházban, jurtában) gyerekek táborainak szervezése, Az „ősmagyar lovas nemzet” bizonyítása, fenntartása, ápolása.  Lovas-túra vezetés, lovagoltatás, fogathajtás, lovas szakértői, kutatói tevékenység.  Környezet-, természet-, egészség-, és állatvédelem.  Egészségmegőrzés, egészséges táplálkozásra nevelés, az egészséges testi és szellemi fejlődés biztosítása érdekében, a mozgás és sporttevékenység, szabadidő térnyerése a társadalomban.  Szociális tevékenység (élethelyzetet javító programok), kulturális tevékenység, kulturális programok szervezése. Településfejlesztés, népességfejlesztés, ismeretterjesztés Közösségfejlesztés, közösségvédelem, társadalmi tudatosság erősítése. Nemzetközi tevékenység: testvér-települési kapcsolatok kialakítása belföldön és külföldön egyaránt.

Az Egyesület működése során, céljai megvalósítása érdekében sportrendezvényeket szervez, utánpótlást nevel;

tagjai számára folyóiratot szerkeszt, szemináriumokat tart, vitaesteket, képzéseket szervez; oktatással, tanulmányutak szervezésével, könyvtár fenntartásával biztosít lehetőséget a tagok ismereteinek bővítésére;

tanulmányokat, elemzéseket készít, rendezvényeket szervez; megismerteti a tagsággal a lovaglás és az íjászat kultúráját, hagyományait.

Együttműködik hasonló célú egyesületekkel és külön megállapodások alapján kormányzati, államigazgatási szervekkel, önkormányzatokkal, munkaadókkal, valamint más hasonló célú intézményekkel, kapcsolatot tart hasonló célú külföldi alapítványokkal, intézményekkel, társaságokkal; kapcsolatot és együttműködést épít ki a külföldön működő hasonló célú egyesületekkel.

 

-József Attila Kulturális Egyesület

HR-31307 Vörösmart Marsala Tita 138

Adószáma: 00002967037

Képviseli: Bisztricán Hajnalka elnök

 

Az egyesület célja a tagjai kulturális szintjének ösztönzése, a kreatív képességek és a véleménynyilvánítás ösztönzése kulturális és művészeti amatörizmusban. Az egyesület tevékenységével hozzájárul a kulturális és a szórakozási élet minőségének abban a környezetben, amelyben működik. Az egyesület együttműködik mindenkivel, akit érdekel a kulturális örökség támogatása.

A József Attila kulturális egyesület a Magyar házban működik, amelyt öt évvel ezelőtt a Magyar Egyesületek Szövetség nyitott meg. Hála a számos tevékenységnek és szekciónak a Magyar minden nap nyitva van.

Az egyesület rendszeresen szervez festmény, fotók az könyv kiállításokat. Emellett szervezők a világhírű bor maratonnak is (2014-ben a látogatók száma 3000 embervolt) amely a Falunap keretein belül zajlik.

Szekciók- csoportok:

Női Kar- jelenleg 18 tagja van. Minden évben számos koncerten vesznek részt Horvátországban és külföldön egyaránt. A kórus 2010-ben részt vett Bulgáriában a Nemzetközi Fesztiválon, ahol megnyerte az első helyet. Együttműködve HRT Eszéki Rádióval 2012-ben CD-t adtak ki. A kart Horvát Pécsi Mária (zenetanárnő) vezeti

Varró- tagjai megismerkednek és felelevenítik a szinte feledésbe merült Vörösmarti és Baranyai motívumokat. A csoportot Tutić Sabina vezeti. A csoport száma változik, 10-20 tagja van. A csoport nagy sikerrel vesz részt kiállításokon amelyt kulturális és művészeti egyesületek szerveznek.

Rajzcsoport- 26 tagja van, 14 felnőtt és 12 fiatalabb tag. Vezetőjük Bisztricán Hajnalka. A csoport rendszeresen fellép különböző rendezvényeken egész Horvátországban, ahol magyar hagyományt ápolnak illetve külföldön is egyaránt. Rendszeresen részt vesznek a programjukkal a magyar történelemben fontos évfordulók megünneplésén.

Gyermek folklór csoport- Böjtös Denisz irányításával

Kreatív csoport- igen népszerű a gyerekeknél és a felnőtteknél is. Az egyik témája a magyar népi hagyományok szokások ápolása és hagyományos népi díszek és játékok készítése.

 

-Mereklye Egyesület

Elnevezés: Mereklye Kulturális Egyesület (röviden: Mereklye Egyesület)

Székhely: Kászonaltíz 136 (Csantik utcája); Hargita megye 537235

Jegyzékszám (az Egyesületek és Alapítványok Országos Jegyzékében): 46/November 19, 2008

A Mereklye Kulturális Egyesület (román nevén: Asociaţia Culturală Mereklye; továbbiakban: Egyesület) 2008 októberében alakult.

 

Az Egyesület célja: A Kászonok vidékére jellemző helyi kulturális és természeti értékek megőrzése és népszerűsítése, illetve a Kászonaltízi Múzeum fejlesztésének és fenntartásának támogatása. E cél megvalósítása érdekében az Alapszabály a következő törekvések támogatását tűzi ki konkrétan:

-Megfelelő keret biztosítása a Kászonaltízi Múzeum működéséhez és gyarapodásához

-A Kászonok vidékére jellemző helyi értékek népszerűsítése különböző kulturális tevékenységeken keresztül

A fent említett térségre jellemző helyi kulturális értékekkel kapcsolatos kiadványok megjelenésének támogatása

A fent említett kulturális értékek hazai és külföldi tekintélyének fokozása

A Székelyföldön veszélyeztetettnek számító háziállatfajok védelméhez való hozzájárulás

E célok érdekében az Egyesület

-Különböző projektekkel indul olyan pályázatokon, melyek célja a nem nyereségorientált szervezetek anyagi vagy szakmai támogatása a helyi kulturális értékek megőrzése érdekében

-Figyelemmel kíséri és folyamatosan segíti a Kászonaltízi Múzeum működését és fejlődését

-Intézkedéseket hoz az eltűnőben lévő háziállatfajták (pl. székely ló) számbeli csökkenésének megállítása, illetve ezen állatfajták újrafelfedezése érdekében

-Támogatja a Székelyföldön veszélyeztetettnek számító háziállatfajták védelmére irányuló kampányokat

A Mereklye Egyesület eddig elért eredményei

Amikor kiderült, hogy a Kászonaltízi Múzeum veszélyben van, mivel a korábban neki otthont adó ingatlan, a Balázsi Kúria tulajdonost cserélt, és az új tulajdonos, a Katolikus Egyház Böjte Csaba testvérnek adta oda gyermekotthon létesítése céljából, az egyesület hosszú távú bérleti jogot szerzett a Csantik utcájában (Kászonaltíz 136) lévő régi székely portán, és ezt az ingatlant a Kászonaltízi Múzeum rendelkezésére bocsátotta. Így a múzeum megmenthetővé vált. Az Egyesület önkéntesek bevonásával segített a gyűjtemény átköltöztetésében, illetve a tárgyak (melyeket a szú és moly erősen támadott, és elég rossz állapotban voltak) sterilizálásában, károkozó-mentesítésében egy modern, gázzal való sterilizálási módszer felhasználásával.

A gyűjtemény korábbi leltára sajnos megsemmisült. Az Egyesület – ismét számos önkéntes segítő bevonásával – teljes körű fényképes leltárt készített a tárgyakról. A múzeum anyagát kiegészítette az otthont adó székely portán található értékes tárgyakkal (melyek tulajdonjoga nem változott, de gazdagítják a gyűjteményt).

Az Egyesület önkéntesei kitakarították, rendbe tették az egész portát, és berendezték azt, néprajzos szakemberek útmutatásait követve. Az így megújult múzeum megnyitója 2011. szeptember 17-én volt. A megújult múzeum neve: Kászonaltízi Székely Tájmúzeum lett, hangsúlyozva ezáltal a kettős funkciót: Tájház és múzeum egyszerre. Így a múzeum 2011 szeptemberétől újra látogatható.

Egy ilyen tájmúzeumnak igazán akkor van létjogosultsága, ha részévé válik a közösség életének. Ezt szeretné elérni a Mereklye Egyesület fokozatosan bővülő programjainak segítségével. Természetesen a fiatal generációkat volna értelme bevonni a múzeum életébe. Természetesen az idősebb generáció nélkül értelmét veszítené az egész törekvés.

Az Egyesület jelentős erőfeszítéseket tett a rég kihaltnak hitt székely lóhoz hasonló lovak felkutatására. Miután ez az erőfeszítés sikerrel járt, támogatta ilyen székely ló megvásárlását és olyan gazda kezére juttatását, aki értéket lát e lovakban rejlő és csaknem elveszett genetikai állomány megőrzésében, és a tenyésztést ilyen szempontoktól vezérelve vállalja. Ez óriási áttörés ezen a területen, ami megállíthatja a székely ló kipusztulását.

A helyi szervezetek hagyományápolása kiemelkedő. Az aktív kulturális szervezetek a világot járva ismertetik meg a székely népművészettel az embereket. A fiatalok és idősek egyaránt tevékenyen vesznek részt a település kulturális életében. Kiemelt jelentőségű a helyi sportélet, így a lakosoknak lehetőségük nyílik, hogy a sport és a hagyományápolás révén kapcsolatot teremtsenek más országok egyesületeivel, szervezeteivel.

A program célkitűzéseinek megfelelően bemutatják a település hagyományőrzési sajátosságait, valamint ezek közösségi életben betöltött szerepét is. Bemutatják a település hagyományainak őrzését, a helyi családi gazdálkodók működési feltételeit, gazdálkodási környezetüket. A település vezetése, delegáltjai részt vesznek a programban megtervezett műhelymunkákon, tapasztalatcseréken, tanulmányi utakon. Szakértőik előadást tartanak a különböző fórumokon.

 

Székelyló Tenyésztő Egyesület

Idegen nyelvű név:  Asociatia Székelyló Tenyésztő Egyesület

Adószám:36131600

Ország: Románia 527136

Cím: Măgheruş, Fő u.4. (Kovászna megye)

Nyilvántartási szám: DOSAR 1709/305/2016

Bejegyzés éve: 2016

Képviseli: Simon Lajos

 

Székelyföldi Lovas konferencia megszervezésében kiemelkedő szerepet töltött be a szervezet, és annak vezetősége.

A konferencia témái:

A székelyföldi lovas hagyományőrzés jellegzetességeiről, a hagyományőrző csapatok alakulásáról, a kezdetekről és a megvalósításokról is beszélt előadásában. “A huszárcsapatok tevékenységei, akárcsak a parádés huszáröltözetek, bizonyos szinten közös vonásokkal bírnak, viszont minden csapatnak vannak sajátos jellegzetességei.”

  • Romániában többek között a magyarországi tapasztalatok alapján akarják elismertetni a lovasterápia szakmát, és elérni, hogy az egészségbiztosító finanszírozza a sérült vagy fogyatékkal élő gyermekek lovas terápiás fejlesztését.

Az eseményen a magyar és az olasz lovasterápia szövetség elnöke, és mintegy 120 romániai és külföldi szakember és érdeklődő vett részt. A konferenciát szervező egyik szervezet 2009 óta hirdeti meg a Mol Románia által finanszírozott gyermekgyógyító programot. Amint András Imre, az alapítvány ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a programot a hasonló magyarországi program ihlette, melynek kiemelt támogatottjai az ottani lovasterápiás egyesületek.

Az alapítvány határon átnyúló kapcsolatokat ápol a projekt keretében együttműködő partnerekkel. Sok éves gyakorlatra tehettünk szert a projekt céljait szolgáló tevékenységek körében.

A projekt bemutatása, a tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszer, eljárás) ismertetése

A projekt átfogó céljai:

A projekt célja nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A hazai fejlesztések mellett szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése is, a megoldandó társadalmi hiányok és problémák jobb kezelése érdekében.

  • Nemzetiségekkel való kapcsolatfelvétel és szoros viszony kialakítása.

  • Az ifjúsági együttműködések erősítése, közös programok szervezése.

  • Civil szervezetek egymás közötti együttműködése.

  • Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében.

  • Hagyományokra épülő komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása és ennek megfelelő mintaprogramok megvalósítása.

  • Közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése.

  • A család társadalmi szerepet erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje.

A Duna Stratégia megvalósítása keretében kialakítandó hálózati együttműködések támogatása.

A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése.

Konkrét célok

A fiatalok összefogása, az identitás erősítése, hagyományőrzés jegyében.

  • Felébreszteni a formálódó fiatal közösség cselekvési kedvét.

  • A helyi identitás erősítése, a hagyományos foglalkozások, a természeti és épített kultúrtörténeti értékek megismertetése és megőrzése, kézműves szakkör, helyismereti szakkör, hagyományőrző csoportok működési körének bővítése.

  • A település megtartó erejének növelése.

  • A generációk közötti kapcsolat javítása, erősítése.

  • Közös gondolkodás, eszmecsere ösztönzése.

  • Új kutatási és közösségfejlesztő módszerek megismerése.

  • Meglevő külföldi testvér települési és civil szervezeti kapcsolatok ápolása, mélyítése.

  • Önkéntesek projekt-kompetenciájának fejlesztése.

  • Egészséges, tudatos életmód lehetőségeinek bemutatása.

  • A jelenleg még működő hagyományok megőrzése, átadása és a hagyományőrzés jövőjének biztosítására.

A ló és a lovaglás hatásainak tudatos, tervszerű, kontrollált felhasználása a megelőzés, a gyógyítás, a fejlesztés és a nevelés céljából a sérültek, károsodottak, fogyatékosok, illetve egészségükben veszélyeztettek életminőségének javítására. A kis településen élők, s mi a hódmezővásárhelyi tanyavilágot ide soroljuk, sokkal inkább a civil szervezeti munkát, mint a városon élők, hiszen nekik ez a közösségi forma a kulturálódási lehetőséget is kimeríti egyben.

A környéken működő civil szervezetek magas száma, jól mutatja a lakosság magas igényét a közösségi szerveződések, a közösségi programok iránt. A lakossági elvárás megjelenik annak tekintetében, hogy szeretnék, ha több fiatal maradna, ill. jönne vissza a településrészre. Érzi és látja ennek szükségességét a lakosság. A tanyákon egyre kevesebb a fiatal, egyre több az üres, elhagyott lakás, sok az egyedül élő idős ember. Az a tendencia, hogy a tehetős városi lakosság egy része kiköltözik a környező tanyavilágba, megemeli ugyan a lakosságszámot, de nem gyarapítja a közösség létszámát. A fiatalság aktivizálásának, motiválásának nagy jelentősége van a tanyavilág hosszú távon való fennmaradásában. A hagyományőrzésen alapuló közösségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelő programok, a hagyományokon alapuló vendéglátás, a családi gazdaságok fejlődése, s a települési fejlesztések egyaránt sokat tehetnek a fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében. A projekt tervezésekor ezen igényeket tartottuk szem előtt, e célok megvalósítását tűztük magunk elé.

 

 

 

 

 

 

2019.11.23.   7. sz MŰHELYMUNKA       

 A felhívás előírása szerint feladatunk egy kutatás megvalósítása a választott szolgáltatási területen legalább két országban (ebből az egyik lehet Magyarország, a másik egy uniós tagállam) legalább 100-100 fős célcsoport körében, de lehetőleg reprezentatív körben. Közel egy hónap állt rendelkezésre a két szervezetnek a 100-100 darab kérdőív kitöltéséére és összegyűjtésére.

 

A kérdőívet kitöltő szervezetek neve:

-Irisz Gyógylovaglás és Lovastorna Alapítvány

-Erdélyi Lovas Egyesület

 

A kérdőív címe: Egészséges életmódot erősítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítása témakörben.

 A kérdőívek összesítése igen komoly, nagy figyelmet igénylő feladat, ezt a feladatot a szakmai megvalósítók végzik. Erre a  műhelymunkára nem hívtunk külföldi partnert.

 A kérdőívek kitöltése után összegezzük azokat, feldolgozzuk, majd elkészítjük a disszeminációt. Közös gondolkodás, eszmecsere és tapasztalati összegzés után elkészítjük a Módszertani összegzést és kidolgozzuk az ajánlásokat.

 

2019.11.09.  4.sz. Tanulmányút-HORTOBÁGY

A tanulmányi út célja kettős: Tapasztalatcsere a cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. A folyamat első fázisában leírt „mozgásokat” a közösségfejlesztő(k) és a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.

A puszta kialakulására, felszínének formálódására döntő hatással volt a szél és a folyók építő munkája. Sokáig nem becsülték a puszta gazdag növény- és állatvilágát, sajátos kulturális értékeit, sokan elmaradottságunk sáros jelképét, ázsiai eredetünk szégyellnivaló szimbólumát látták benne. Az ’50-es években ide telepítettek ki közel 100 000 „osztályidegennek” minősített, mindenétől megfosztott embert. Ez a történelmi tény közös a tanulmányi út helyszínével, Hortobággyal. Mindkét helyszínen százával élnek azok a családok, akik úgymond gyökerüket vesztve megtelepedtek a környéken, s itt próbáltak meg boldogulni. Amikor a fiataljainkat próbáljuk bevonni a település közösségi életébe, akkor gyakran találkozunk ennek a „gyökértelenségnek” a jelenségével, ami nem könnyíti meg a közösségi élet szervezését.

Természetesen a helyi lovas kultúrával való ismerkedés a másik cél.

A Mátai Ménes Sportegyesület elnökével Szladek Róberttel folytattunk eszmecserét, s igyekeztünk betekintést nyerni hogyan működtetik igen nagy sikerrel a település, a civil szervezetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködést a település fejlesztése érdekében. A szervezet hatékonyan működik együtt a Hortobágyi Leader Egyesülettel, és annak tag- szervezeteivel.

A meglátogatott szervezet nagyon nagy hagyományokkal rendelkezik a hagyományőrző programokba ágyazott lehetőség- tapasztalati tanulási program terén. Évről évre megrendezik a Kihajtási ünnepet, a Behajtási ünnepet, a Daru ünnepet. Pusztai foglalkozásokkal igyekeznek minél szélesebb körben bemutatni az ide látogatóknak, kiemelten a gyermekeknek , a fiataloknak, a puszta és az ember szimbiózisát.

A történelmi hagyományokkal rendelkező hortobágyi lótenyésztés alapjaira épülő, a Kincsem–Nemzeti Lovasprogram céljait maradéktalanul megvalósító, a nemzeti ménesek működési céljaként megfogalmazott, a lovassporttal összefüggő tevékenység szervezése, rendezése, illetve az e célok megvalósítását elősegítő gazdasági tevékenység végzése. Kíváncsian hallgattuk a hortobágyi lótenyésztéssel kapcsolatos hagyományápolási tevékenység szervezése, végzése terén elért eredményeiket is.

Természetesen a környezetvédelemről, az ifjúság környezettudatos szemléletének irányításáról is szó esett.

A programon két fő vett részt a Mereklye Kulturális Egyesület részéről.

2019.10.26-27  3.sz TANULMÁNYÚT Szilvásvárad

Tanulmányi út célja: Hazai szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztése. Közösségfejlesztés személyes kapcsolatok útján. Ezt a tanulmányi utat eredetileg Nagyvisnyóra terveztük, de a szállás nem volt megoldható ebben az időszakban, így a szomszédos Szilvásváradon valósult meg.           Téma:  Fiatalok a közösségért-Fiatalok a közösségben- szakmai tapasztalatcsere. Jó gyakorlatok megismerése. Vizuális részvételi kutatási módszer megismerése. A társadalmi innováció javítása és a transznacionális együttműködés kiterjesztése. A programon az Erdélyi Lovas Egyesület szakemberei is részt vettek.

A Szilvásváradi Lovas Sport Klub Egyesülettel vettük fel a kapcsolatot. Az egyesület célja:

A lipicai ló törzstenyészet egyedei részére a sport kipróbálását elősegítse, saját teljesítményüket vizsgálja fogathajtó és egyéb versenyeken, továbbá a lovas kultúra hagyományait ápolja, lovas sporttevékenységet végezzen.

További célja, hogy a lovas sportrendezvényeket szervezzen, támogassa a lovas sporttevékenységet, ismeretterjesztő előadások, vitaestek és kiadvány-szervezés keretében bővítse a fiatalok lovas kultúrával összefüggő ismereteit. Az egyesület együttműködik az országon belül és az országon kívül működő lovas klubokkal, egyesületekkel.

Az egyesület, s maga a Ménesudvar is hasonló gondokkal küzd, mint a mi szervezetünk, nincs megfelelő utánpótlása sem a lótartásban, sem a civil szervezeti munkában. A település a nagy idegenforgalom ellenére sem nyújt kellő perspektívát a fiatalok részére.

Erről folytattunk beszélgetést, melyek lehetnek azok a pontok, amelyek aktív cselekvésre késztetik a kutatásban résztvevőket (tapasztalati tanulás).

Természetesen meglátogattuk a ménesen kívül a település nevezetességeit is.

 

2019.10.26.   6. sz. MŰHELYMUNKA

A pályázati felhívás alapján a projektben legalább kettő különböző külföldi országbeli, összesen legalább négy nemzetközi partnerrel kötött előszerződés alapján tapasztalatszerzési és együttműködési tervet kell kidolgozni, melynek során a két vagy több országban fellelhető jó szakmai gyakorlatokat azonosítjuk, egyeztetjük és kutatás keretében a megismerjük. A kutatásról kutatási zárójelentést (összehasonlító elemzést) kell készíteni, a tapasztalatokról leírást és szakmai ajánlásokat kell megfogalmazni, mely megteremti a lehetőséget későbbi innovációk és szakmai fejlesztések számára.

Az eddig megvalósult műhelymunkák során a szakmai megvalósítók részleteiben megismerkedtek a kutatási módszerekkel, s ezek alapján kidolgozták a projekt céljának megfelelő kérdőívet. A kérdőíven szereplő kérdéseket igyekeztünk úgy összerakni, hogy minél szélesebb körben választ kapjunk azokra a kérdésekre, amelyeket szükségesnek tartunk a zárótanulmány összeállítása érdekében. A kérdőívek véglegesítésére került sor ezen a műhelymunkán, amit előzetesen több email és telefonos megbeszélés előzött meg.

A kérdőív címe: Egészséges életmódot erősítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítása témakörben.

A kérdőívek kitöltése után összegezzük azokat, feldolgozzuk, majd elkészítjük a disszeminációt. Közös gondolkodás, eszmecsere és tapasztalati összegzés után elkészítjük a Módszertani összegzést és kidolgozzuk az ajánlásokat.

 

2019.08.24.   5. sz. MŰHELYMUNKA

A tér funkciói a fiatalok életében. Szituációs játékok az ifjúsági közösségépítésben

Közösségi beszélgetést folytattunk a fenti témában.

A fiatalság aktivizálásának, motiválásának nagy jelentősége van a tanyavilág hosszú távon való fennmaradásában. A hagyományőrzésen alapuló közösségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelő programok, a hagyományokon alapuló vendéglátás, a családi gazdaságok fejlődése, s a települési fejlesztések egyaránt sokat tehetnek a fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében.

A műhelymunka témája ehhez igazodva olyan játékok, módszerek gyűjtése, megbeszélése, amelyek segíthetnek bennünket abban hogy az ifjúsági közösséget minél szélesebb be tudjuk vonni a közösségi munkába, és benn is tudjuk őket tartani. Azt tapasztaljuk, hogy amíg általános iskolába járnak, addig nagyon könnyű a motiválásuk. A középiskolás években már nehezebb. Akik helyben járnak középiskolába, még elérhetőek, de, akik nem a városi iskolákba járnak, őket már gyakorlatilag „elvesztettük”. Keressük azokat a kitörési pontokat, amelyekkel őket hétvégéken, iskolai szünetek idején vissza tudjuk szerezni, s lehetőség szerint meg is tudjuk tartani a motivációt, mindaddig, amíg belső motivációvá nem alakul a tenni akarás, a közösségi életforma.

 

2019.06.22.   4. sz. MŰHELYMUNKA

A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá – ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az „embertől emberig” szinteken.

A fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.

-Felnőttek a fiatalok világában.

-Pusztai hagyományok.

A 18-25 éves fiatalokra nagy befolyással van a szülői háttér – melyet a gyermek születésétől kezdve kell megalapozni, és a hosszú nevelési folyamatot nem kamaszkorban kell elkezdeni –, emellett meghatározó a személyiség, a környezet, a baráti kör, az internet, valamint a közösségi oldalak hatása.

Az internet előretörése, a számítógép, a közösségi oldalak használata tényleg meghatározó az életükben. Ezen túl manapság sokkal erősebb a saját korosztályuk befolyása, ami nem biztos, hogy pozitív irányba viszi őket. Emellett az alaptalanul túlzott önbizalom is problémát okoz. A mai fiatalok a szakmai tapasztalatot pedig egyre nehezebben tudják befogadni. Érdeklődéssel kellene fordulni feléjük, partnerként kellene őket kezelni, felvállalni a konfliktushelyzeteket, és a konszenzusra a meggyőzéssel kellene eljutni, nem erőből, hanem példákon keresztül (lett légyen ez a család vagy munkahely, vagy az iskola). A felnőtt társadalom sokat tehetne a fiatal felnőttekért, de ehhez idő, türelem és türelem szükséges. Sajnos azt mondják, hogy az időből van a legkevesebb, pedig amit rájuk fordítunk, az túlnyomó részben megtérül. Csak ezt nem esetenként, egyszer-egyszer kell megtenni, hanem folyamatosan.

A kifejezés azt a demokratikus szemléletet tükrözi, hogy egy közösség – s ez esetben legfőképpen lokális közösség: szomszédság, település, kistérség, megye, régió – önmaga fejlődési irányainak meghatározása érdekében képes a kezdeményezésre és képes cselekvő módon részt venni saját fejlesztésében. Amikor e közösségi szinteket megjelöljük, elsősorban a lakosság önsegítő és önszervező intézményeire gondolunk. Összejárási szokásaira, ön és egymást segítő tevékenységére, szervezeteire, az általuk működtetett helyi nyilvánosságra, s a mindezt összefogó bizalomra és rendszeres kommunikációra -, de természetesen ugyanilyen fontosak a közösség más szereplői is: az önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások és e szervezetek szakosodott intézményei, valamint a helyi gazdasági élet szereplői, s végül mindaz a külső kapcsolatrendszer, amelyet valamennyi szereplő együttesen működtet.

Bizonyos közösségekbe beleszületünk, más közösségeket mi választunk magunknak. A mai közösségiség egy keresett és megtalált, önmagunk által szervezett és életben tartott közösségiség. Az önszervező tevékenység a megtartó és szabályozó hagyományos közösségekből a modern tömegtársadalmak bonyolult viszonyrendszereibe jutott embernek adatik meg.

A puszta kialakulására, felszínének formálódására döntő hatással volt a szél és a folyók építő munkája. Sokáig nem becsülték a puszta gazdag növény- és állatvilágát, sajátos kulturális értékeit, sokan elmaradottságunk sáros jelképét, ázsiai eredetünk szégyellnivaló szimbólumát látták benne. Az ’50-es években ide telepítettek ki közel 100 000 „osztályidegennek” minősített, mindenétől megfosztott embert. Ez a történelmi tény közös a novemberre tervezett tanulmányi út helyszínével, Hortobággyal. Mindkét helyszínen százával élnek azok a családok, akik úgymond gyökerüket vesztve megtelepedtek a környéken, s itt próbáltak meg boldogulni. Amikor a fiataljainkat próbáljuk bevonni a település közösségi életébe, akkor gyakran találkozunk ennek a „gyökértelenségnek” a jelenségével, ami nem könnyíti meg a közösségi élet szervezését.

 

2019.06.29.-30.  – Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

Feladat orientált, kooperatív szemlélet kialakítása.

A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

 

2019.06.22.-23.  – Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

 Kapcsolattartás, szóbeli, írásbeli kommunikáció a szakmai megvalósítók és a célcsoport körében.

A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

 

2019.05.11.   3. sz. MŰHELYMUNKA

Felnőttek és fiatalok közötti kapcsolatok a település közösségi életében. Alaposan  megismerkedtünk a  cselekvők táguló   köre módszerrel. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa.  A partnerség: a felnőttek és fiatalok közötti kapcsolatról általában a csoportban való együttműködés egy sajátos esete, amikor felnőttek és fiatalok közösen dolgoznak egy cél elérése érdekében. A könyv bevezetőjében részletesen tárgyaltuk, hogy a fiatalokkal folytatott munkában milyen szemléletet követünk, mit értünk „valós részvételiségen”.

A módszer alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá, ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az „embertől emberig” szinteken. 

 

2019.05.10.     2.sz. Tanulmányút a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár megtekintése Hódmezővásárhelyen.

 A projekt tervezésekor még nem tudtunk ennek az eseménynek a pontos időpontjáról, de a projektcélok megvalósítása érdekében szükségesnek láttuk a programon való részvételt. Ezért cseréltük ki az eredeti terv tanulmányútjának helyszínét. A program azért került be a tanulmányutaink közé, mert nagyon jó példákat láthatunk arra, hogy a gyermekeket és a fiatalokat hogyan tudják bevonzani egy látszólag felnőttek érdeklődésére számot tartó programra. Erről több szervezet képviselőjével tapasztalatot cserélhettünk.

 Az idén 26. alkalommal megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár ugyanis egyedülálló élményt kínált azoknak a gyerekeknek, akik érdeklődnek a természet és az állatok iránt, és mindezeket szeretnék vidám, játékos környezetben, szórakozva megismerni. A helyszínen lévő szakértők türelmesen és részletesen válaszoltak minden kérdésre, és segítik feloldani a gyerekek ismeretlennel szemben alakult gátlásait.                         

 A szervezők a kezdetektől fogva kiemelt hangsúlyt fektetnek arra, hogy közelebb hozzák a kicsiket a természetközeli élet rejtelmeihez és megmutassák nekik az állattartás és a gazdálkodás szépségeit és tiszteletét.

 Szép példákat láthattak arra is a tanulmányúton résztvevők, hogy milyen sokrétű foglalkozásokat kínál a mezőgazdaság, mennyi lehetőség adott azoknak is, akik nem értenek a földműveléshez. Egyszerű kézműves használati tárgyakkal, gyönyörű tömörfa bútorokkal és számos bőrből készült termékekkel találkozhattunk a vásár területén. A rendezvényen kiváló lehetőség nyílt a külföldi partnerekkel folytatott tapasztalatcserére. Összevethettük a tájegységek és országok szokásait, ízlésvilágát. Egyetértettünk abban, hogy igen széles a hiányszakmák skálája ezekben az ágazatokban is, és ez ösztönzőleg hathat a fiatalok helyben maradásának elősegítésére.

  

2019.04.17.-18.     1.Tanulmányút a Kalocsa Lovas  Egyesület jó gyakorlatának megtekintése.

 A Kalocsa Lovas Egyesület 2007-ben a várostól 4 km-re fekvő Kisfoktőn hozta létre a lovasiskoláját. Az Egyesület célja a minőségi lovassport fejlesztése, lovas iskola működtetése, lovas kulturális nemzeti örökségünk megőrzése, és annak minél szélesebb körben történő ismertetése. A közel 3 hektár zárt, karámozott terület 14 lónak ad otthont, ahol biztonságos feltételek mellett lehet elkezdeni a lóval való ismerkedést. Az iskola szolgáltatásai között szerepel a gyermek és felnőtt lovaglás oktatás, bértartás, lókiképzés, túraszervezés, táboroztatás. A lovas táborok minden alkalommal óriási sikert aratnak, az együtt töltött hét alatt a gyerekek életre szóló barátságokat kötnek egymással és a lovakkal egyaránt.

 A tanulmányút helyszínére azért esett a választásunk, mert a két szervezet hasonló infrastruktúrával, humán adottságokkal rendelkezik.

 Szervezeti céljaink is hasonlóak. Egészséges életmódot erősítő, helyi szereplőket elérő szemléletformálás megvalósítása. Közösségfejlesztés az egészségnevelés és a lovas hagyományok tükrében. Közösségfejlesztő szervezetek hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése. A fiatalok összefogása, az identitás erősítése, hagyományőrzés jegyében.

 Ugyanolyan problémákkal kell megküzdeni: szemléletformálás és a fiatalok megtartása hosszú távon. Ezek érvényesek a külföldi partnereinkre is.

 Beszélgettünk a fiatalokkal kapcsolatos problémákról és ötleteket cseréltünk a témára vonatkozóan. Beszélgetés közben a lótenyésztés témaköre is felszínre került.

  

2019.04.16.    2.számú Műhelymunka

 Kutatási módszerek módszertani ismertetése, felkészítés. Megismerkedtünk a szakmai tervben vázolt kutatási   módszerekkel, s közösen döntöttünk, hogy ismerve a helyi sajátosságokat, melyeket fogjuk alkalmazni.

 A projekt során az alábbi módszereket kívánjuk alkalmazni:

 A cselekvők táguló köre- ismerkedés a módszerrel: Célunk a (potenciális) cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá ¬– ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek.

 Vizuális (nem technikai eszközt igényelt) részvételi kutatási módszer: Település a fiatalok szemével

 A képi alapú kutatási módszerek között érdemes különválasztani a technikai eszközöket nem igénylő (rajz- és írásalapú) és a technikai eszközök segítségével megvalósuló (fotó, film, új digitális eszközök) kutatási eljárásokat. Ezeknek az eszközöknek a használatában közös az, hogy:

 Aktív cselekvésre késztetik a kutatásban résztvevőket (tapasztalati tanulás).

  • A cselekvést nagy részben a cselekvő irányítja, ezzel elősegítve a kutató-kutatott/tudós– laikus hatalmi viszony lebontását, és az aktív bevonódást (inkluzív, interaktív)

 Párbeszéd kör: Ezt mi különös tekintettel a fiatalok körében kívánjuk megvalósítani. Ennek célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése. A párbeszéd felszabadít s növeli a kritikai ítélőképességet.

A fiatalok és a felnőttek közötti kapcsolat és együttműködés típusait tárgyaltuk át, s azt hogyan lehet a közösségi munkát, hogyan lehet a fiatalok körében még vonzóbbá tenni.

 

2019.03.30.-31.     -Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

 A projektben alkalmazható irodai programok használatának megismerése,gyakorlása.

 A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

 A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

 Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

  

2019.03.23.-24.      –Projekt-kompetenciafejlesztő tréning

 Egységes ügyviteli keretrendszer kialakításának módszerének megismerése,felkészülése.

 A program célja a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képességeinek és készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy az uniós pályázat időtartama alatt minden személy megfelelő felkészültséggel, szakmai tudással rendelkezzen.

 A teljes pályázati ütemterv áttekintésre került. Az egyes programelemekért felelős személyek megjelölésre kerültek. A 4 fő szakmai megvalósítón kívül 2 fő önkéntes munkavállaló vett részt a tréningen, ahol használható ismereteket és gyakorlati tudást szereztek a pályázat adminisztrációs és szakmai lebonyolításával kapcsolatban.

 Projekt kompetenciafejlesztő tréningünkkel készítjük fel a szakmai megvalósítókat az uniós projekt megvalósítására alkalmas ismeretek és gyakorlat megszerzésre céljából. Az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon a szakmai megvalósítók úgy kapcsolódnak be, ahogy felkészültségük megkívánja.

  

2019.03.14.      1.számú Műhelymunka:

 Program neve: EFOP-5.2.2-17-2017-00102 pályázat indító egyeztetés „kich-off meeting”

 Téma: Együttműködés előkészítése: indító jelentés készítése, melynek témája a tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszerek, eljárások)

 Az indító egyeztetésen a következők hangzottak el:

 Az EFOP-5.2.2-17-2017-00102 pályázat részletesen ismertetésre került a szakmai megvalósítók részére. Részletesen átbeszéltük a tennivalókat. Áttekintésre került a program teljes időszakának ütemterve, hiszen az elhúzódó bírálat miatt át kell tervezni az egész projektet. A program elején projekt-kompetencia fejlesztő tréninget kell tartani, ahol a projektben részt vevő szakmai megvalósítók képzésére kerül majd sor. Kiemelt feladat, hogy a projektben meghatározott rendezvények maradéktalanul megvalósításra kerüljenek. Cél, hogy hosszútávú együttműködés valósuljon meg a szervezetek között. Továbbá a tanulmányutakon szerzett tapasztalatokat adaptáljuk saját adottságainkra. A szakmai megvalósítók között a feladatok kiosztásra kerültek. A projekt keretein belül megrendezésre kerülő rendezvények, tréningek, műhelymunkák, valamint tanulmányi utak részletes átbeszélése, áttervezése is megvalósult. Két tanulmányút helyszínét meg kell változtatni, rajtunk kívülálló objektív okok miatt. Szükséges módosítani a Balatonalmádi és a Mezőkövesdi tanulmányút helyszínét is, mivel ez a két helyszín már nem a projekt célcsoportjához kapcsolható közösségi feladatokat látja el. Ugyanakkor a legéndi Kölyökclub Alapítvány jó gyakorlatainak megismerése, valamint a Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb szakmai találkozója, amely tartalmában és színvonalában is alkalmazkodik a projekthez, ezért esett rá a választás. Egyik együttműködő szervezetet is megváltoztattuk, mert az eredeti szakmai tervben szereplő CSHR Consulting s.r.o. nem vállalta az együttműködést. Helyettük lépett be a projektbe a jelenlévő József Attila Kulturális Egyesület, akiknek köszönjük az együttműködést.

 A tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszer, eljárás) ismertetése

 A közösségfejlesztési folyamat egy településen a la­kosság vagy/és szervezeteinek megszólításával és bevonásával – aktivizálásával – kezdődik, majd a problémák fel­ismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és jutnak el a közösségben megfogalmazódó feladatok fel­is­meréséhez és közösségi megoldásához, még­pedig ismereteik és képességeik fej­lesztése útján, a lehetséges partnerekkel együttműködve. (Varga, 1988)

 A segítő beavatkozás nem más, mint a lehetőségek feltárása és átélésbe, cselekvésbe fordítható aktualizálása. (Varsányi, 1999)

 A cselekvők táguló köre

 Célunk a (potenciális) cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból (Biddle, 1965). A folyamat első fázisában leírt „mozgásokat” a közösségfejlesztő(k) és a központi mag hozza létre, majd e mozgások kiterjednek a folyamatosan bekapcsolódó, szélesedő körre, amely egyre inkább átveszi a kezdeményezést és folyamattá szervezi a tevékenységeket.

 A módszerek alkalmazásának az a célja, hogy a lehető legtöbb lakost vonja be a közös gondolkodásba és tegye a közjóért cselekvővé, vagyis aktívvá ­– ezért is hívjuk a legnagyobb módszercsoportot aktivizáló módszereknek. A közösségfejlesztés egyik fő szakmaépítő törekvése, hogy a módszerek hatókörét tágítsa. A személyesség, a megszólítottság, az élő kommunikáció természetesen e szinteken is nagyon fontos, s ezeket szervezeti találkozókkal, közös akciókkal lehet hasonlóképpen biztosítani, mint az „embertől emberig” szinteken. A hazai közösségfejlesztés módszertani készlete még csekély, s ennek egyértelműen társadalmi okai vannak (elég, ha arra gondolunk, milyen nehezen vállalkoznak együttműködésre még szomszédos települések, s a még belátható, átélhető nagyságrendű járások is!) Nincsenek még, vagy csak most kezdenek alakulni tudatosan vállalt közös ügyek. De a lokális szervezetek közötti kommunikáció szervezése és e tapasztalatokból a különféle módszerek elvonatkoztatása azért is halad nehezen, mert nincsenek még, vagy csak nagyon kevesen olyan civil szervezetek, amelyek a térségi közjóért akarnak dolgozni.  

 A partnerség: a felnőttek és fiatalok közötti kapcsolatról általában a csoportban való együttműködés egy sajátos esete, amikor felnőttek és fiatalok közösen dolgoznak egy cél elérése érdekében. A könyv bevezetőjében részletesen tárgyaltuk, hogy a fiatalokkal folytatott munkában milyen szemléletet követünk, mit értünk „valós részvételiségen”.

 Ebben a fejezetben azt hangsúlyozzuk, hogy a felnőtt szereplőknek felelős szerepe van egy tetszőleges közösségben (legyen az egy település, vagy akár egy iskola), abban, hogy a fiatalok közösségi életét segítsék, és függetlenül attól, hogy milyen szerepet töltenek be a tizenévesek életében, partnerként kezeljék a velük kapcsolatba kerülő szereplőket. 

 Hart-féle létra- elmélet

 A fiatalok és a felnőttek közötti kapcsolat és együttműködés típusait tárgyalja Rogert Hart 1992-ben kidolgozott elmélete, az ún. Hart-féle létra. Az elmélet szerint a fiatalok a létra különböző fokain különböző mértékben kapnak helyet és szerepet a felnőttekkel való együttműködésben. Az együttműködés magasabb fokán álló fiatal–felnőtt viszonyban a fiatalok több lehetőséget kapnak, hogy a döntésekbe beleszóljanak, a célokat meghatározzák. A bemutatásra kerülő részvételi szintek közül az 5. lépcsőfoktól beszélhetünk már valódi, a fiatalokra tudatosan figyelő és építő megközelítésről

 Hart féle létra

 1.A fiatalok manipulálása

 A harti elmélet szerint az első szint a manipuláció szintje. Az együttműködésre az jellemző, hogy a felnőttek saját terveiket úgy mutatják be, mintha mindaz a fiatalok által kezdeményezett ügy lenne. Ezen a szinten teljesen hiányzik a valódi részvétel, a fiatalok valódi bevonása, sőt a felnőttek visszaélnek a fiatalokkal, és eszközként használják őket akár saját céljaik eléréséhez is. Nem feltétlenül rosszindulat és manipulációs szándék vezeti ebben az esetben a felnőtteket. Elképzelhető, hogy az adott ügy szerintük a gyermekek számára is jó lesz, és ha a fiatalok megértenék azt, akkor valóban ki is állnának érte, de még nem eléggé érettek ehhez. Ebből a hozzáállásból teljesen hiányzik az igazi szándék és törekvés a fiatalok valódi bevonására

 2.A fiatalok dekorációként való kezelése

 A második szinten továbbra sem történik valódi részvétel; itt a fiatalok támogató szerepben jelennek meg, vagyis azt az üzenetet közvetítik, hogy ha nem is kezdeményezőként, de támogatóként (számos esetben csak díszletként) vesznek részt a közös munkában.

 3.A fiatalokat jelképesen meghallgatják

 Ebben az esetben a fiatalok jelképesen már hallathatják hangjukat, de valódi lehetőséget nem kapnak arra, hogy bemutassák, miképp vesznek részt a folyamatban. Ezen a szinten továbbra is a valamilyen külső nyomás, elvárás (adott esetben pozitívabb elbírálás) hatására kerülnek be a fiatalok a folyamatba.

 4.A fiatalok megbízást kapnak

 Ezen a szinten a fiatalok megbízást kapnak egy feladat végrehajtására. Bár ebben az esetben a fiatalok nem kezdeményeznek valamilyen együttműködést, és nem is rendelkeznek a megvalósításhoz kapcsolódó összes információval, mégis fontos nevelő hatása lehet egy ilyen típusú részvételnek. Itt már a bevonás során közös reflexió is történhet a tanulási folyamatra.

 5.Konzultáció és információmegosztás a fiatalokkal

 Ez az első olyan szint, ahol a fiatalok meglátásait, véleményét valóban meghallgatják, és – számukra is átlátható módon – a tervezési, megvalósítási folyamatokba be is építik. Itt a fiatalok elmondhatják véleményüket, ötleteiket a felnőttek által indított programmal kapcsolatban.

 6.Felnőtt kezdeményezés és a fiatalokkal közösen hozott döntések

 Ezen a szinten már a döntéshozatal is közös folyamattá válik, noha a folyamatot (egy adott projektet vagy akár az ifjúsági közösség kialakítását) a felnőttek kezdeményezték, de a döntéseket a fiatalokkal együtt hozzák meg.

 7.A fiatalok kezdeményeznek és irányítanak

 Ez a szint, akár végcél is lehetne, hisz ez már azt jelöli, hogy a fiatalok kezdeményezik és irányítják a folyamatot. Közösségalkotás szempontjából is kiemelt fontosságú, hogy a felnőttek támogató szerepben jelenjenek meg, de a döntéseket és a felelősséget a fiatalokra bízzák. Itt a bizalom és az elfogadás már nem puszta elvként, hanem valódi gyakorlatként jelenik meg.

 8.A fiatalok kezdeményezése és a felnőttekkel közösen hozott döntések

 A részvétel ezen szintjén a felnőttek és a fiatalok egyenrangú partnerként viszonyulnak egymáshoz. A közös döntéshozatal közelebb hozza egymáshoz az érintetteket, és valódi tapasztalatokat gyűjthetnek egymásról, és akár kölcsönösen tanulhatnak egymástól. A fiatalok magabiztosnak erezhetik magukat szerepükben, és megérthetik, megélhetik az együttműködés szükségességét.

 Összefoglalva a Hart-féle létrát, ami a fiatalok bevonásáról, részvételéről imént tárgyalt lépcsőfokokat mutatja be, kiemelhetjük, hogy az (1) engedelmesség; (2) tanácsadás, (3) együttműködés; (4) közös és kölcsönös tanulás, majd a (5) közös cselekvés irány felé haladás jelenti a fiatalok egyre növekvő döntéshozatali és cselekvési autonómiáját, mely adott esetben növekvő önbizalommal, önérdek-érvényesítéssel és aktív részvétellel párosul.

 Vizuális (nem technikai eszközt igényelt) részvételi kutatási módszerek: Település a fiatalok szemével

 A képi alapú kutatási módszerek között érdemes különválasztani a technikai eszközöket nem igénylő (rajz- és írásalapú) és a technikai eszközök segítségével megvalósuló (fotó, film, új digitális eszközök) kutatási eljárásokat. Ezeknek az eszközöknek a használatában közös az, hogy:

 Aktív cselekvésre késztetik a kutatásban résztvevőket (tapasztalati tanulás).

  • A cselekvést nagy részben a cselekvő irányítja, ezzel elősegítve a kutató-kutatott/tudós– laikus hatalmi viszony lebontását, és az aktív bevonódást (inkluzív, interaktív).

 Azok számára, akiknek gondot okoz a nyelvi önkifejezés (beszéd, írás) alternatív önkifejezési módot ad, és egyben elősegíti, katalizálja/stimulálja a beszédet.

 Megkönnyíti a belső világok (saját világok) feltárását.

  • A rajzok, naplók, térképek, de akár a fotók és filmek elkészítése időt, koncentrációt igényel, és ezzel segíti a cselekvőt abban, hogy a témát megjelenítse (képi megjelenítés, képi fogalom- alkotás); ebből adódóan nem spontán, hanem hosszas vizsgálódás eredménye.

  • Az információ a képeken sűrítve jelenik meg, „egy időben”, nem pedig lineárisan.

  • A kutató számára gazdag információk forrása, és a szemléltetést is segítik.

  • A képek elemzése közös jelentésalkotási folyamatot generál (tudásgenerálás),

  • Vállaltan szubjektív és érzelmi alapú tudáselemekkel telített, így lehetővé teszi nem tudatosult érzelmek felszínre kerülését (néha annak is van jelentősége, hogy mi NEM szerepel a képen).

  • Fejleszti az egyéni és közösségi tudatosságot, az öntudatot.

 Rajzolás

 Szabadkézi rajzok alkotása (táblakréta vagy papír és ceruza kell csak hozzá, ami lehet színes is, esetleg zsírkréta vagy filctoll). Érdemes az adott csoport számára vonzó eszközt választani. A gyerekeket arra kérjük, hogy egy adott témáról, kérdésről, vagy megadott fogalomról gondolkodjanak el, és készítsenek rajzot arról, ami az eszükbe jutott. Mint például: a családom, a barátaim, egy nap az iskolában, mit csináltál hétvégén, hogyan képzeled el magad 3 év múlva.

 Sokak számára a rajz jobb kifejezési eszköz, mint a beszéd, ugyanakkor ösztönzi, irányítja a gondolkodásukat, és segíti a beszédet is ezáltal. A kép önmagában viszont nehezen értelmezhető a kutató/megfigyelő számára, ezért a narráció fontos a félreértelmezések elkerülése miatt! Érdemes a képeket nem önmagukban elemezni, hanem megkérni az alkotóját, hogy meséljen róla, mondja el, mit ábrázol a kép, miért pont azt rajzolta. Mindez azért kiemelt fontosságú, mert vannak kulturálisan és egyénileg is alakított szimbólumok, melyek értelmezése, feltárása nem lehet egyedül a kutató munkája.

 A módszer előnye, hogy egyszerű, olyan készségre épül, amellyel sokan rendelkeznek; továbbá alacsony a költség- és eszközigénye. Aktív bevonódást tesz lehetővé, a tapasztalati anyag látható dokumentációját képezi, remek szemléltetőeszköz. Fontos tisztázni a feladat kiosztásakor, hogy az esztétikai szempontok, a kép minősége nem lényegesek. Már nagyon fiatal kortól lehet használni, amikor a beszédkészség, szókincs még nem elég fejlett.

 Hátránya azonban a módszernek, hogy a gyerekek érdeklődését és koncentrációs készségét figyelembe kell venni. Sőt, ha iskolai környezetben kialakult valamilyen ellenállás a rajzzal szemben, akkor az hátráltathatja a rajzolási szándékot. További hátránya még, hogy a digitális eszközöknél kevésbé vonzó, és általában az a „nyereség sincs”, hogy egy nehezen elérhető technikát ismer meg, tanul meg használni a fiatal. A rajzolás tűnhet túl egyszerű, unalmas feladatnak is – ez főleg a tizenéveseknél fordulhat elő. A rajzoláshoz fűződő ellenérzéseket, illetve a születendő eredményeket befolyásolhatja a másolás lehetősége, bár ez leginkább a formai elemekre, stílusra terjedhet ki. Az általános iskola első két évében az iskolai oktatási módszerek között a kötelező másolás, melynek hatása nagymértékben torzíthatják a rajzolás szabadságát. A tanult formák, minták alkalmazása dominálhatja a készülő alkotásokat.

 Érdemes a képeket külön-külön elkészíttetni, és ha van rá idő, először egyesével beszélgetni róla az alkotókkal, majd csoportos beszélgetést kezdeményezni róluk (a csoport előtt nem feltétlenül ugyanazt és ugyanúgy mondják el a rajzolók, de a csoport is hozzátehet fontos információkat az értelmezéshez).

 Izgalmas feladat lehet továbbá csoportosan is képet készíttetni, ha a csoport tagjai érettek az együttműködésre, közös tervezésre. Ez – többek között – a közös tudás feltárását teszi lehetővé, az egyéni különbségek, értelmezések kevésbé jelennek meg, és előfordulhat, hogy a csoportban a domináns szereplők ötletei kapják a hangsúlyt. Az interpretálás szubjektív és kulturálisan beágyazott, vigyázni kell a túlinterpretálással, az erőltetett vagy épp kikényszerített belemagyarázásokkal. Érdemes vegyíteni más feltáró módszerekkel (ezek lehetnek egyéni vagy csoportos interjúk, más vizuális módszerek, megfigyelés, naplók, fókuszcsoport). Figyelembe kell venni a képek készítésének körülményeit, és tudatosítani, hogy a feltett kérdések csökkentik a spontaneitást, de terelik a cselekvést.

 Idővonal-rajz vagy egy nap lefényképezése (fotónapló készítése)

 A módszer maga kutatási tevékenységre emlékeztet. A fiatalok sorra veszik, hogy, mit és hol csinálnak az egyes napszakokban, és erről egy idővonalat rajzolnak és képekkel (rajzokkal vagy fényképekkel) jelzik a történéseket. Amennyiben fényképekkel dolgozunk, akkor érdemes az eszközökkel is készülni, illetve megbizonyosodni arról, hogy mindenki számára rendelkezésre áll valamely fényképező eszköz. Fontos figyelnünk arra, hogy a módszerünk már önmagában ne okozzon egyenlőtlenségeket, ne legyen kizáró, kirekesztő hatású (például akinek nincs fényképezőgépe, okos telefonja, nem tud részt venni). A fényképezéssel töltött nap vagy hét után a fiatalok feldolgozzák, egymásnak elmesélik az élményeket, a tapasztalatokat, melynek központjában a jelenlegi és a vágyott közösségi terek megtalálása áll. Ha rajzokkal dolgozunk – a jelenlegi helyzet feltárása mellett –, érdemes a vágyott helyekre, terekre is rákérdezni, hogy mi az, ami hiányzik, amit szeretnének, de nem valósul meg (hely, idő, egyéb tényezők miatt). A módszer előnye, hogy sokféle információ rejlik benne, de hátránya, hogy időigényes feladat, bár gazdag eredményre számíthatunk már a munkafolyamat közben is.

 Mentális térkép

 Az imént bemutatott idővonal-tervezéshez képest – mely a fiatalok egy napjának idő-dimenzióját helyezi a középpontba – ezzel a technikával a „tér” dimenzióra helyeződik át a hangsúly. A módszer alkalmazása során egy „térképet” rajzolnak a fiatalok azokról a helyekről és útvonalakról, amelyeket rendszeresen bejárnak (ahol a mindennapi életük zajlik). Ezt követően egyéni és csoportos beszélgetésekkel mutatják be a helyeket és tereket, útvonalakat és az azokhoz kötődő cselekvéseket, érzéseket, tudást. Itt is alkalmazhatják – természetesen – kiegészítésképp a fényképek készítését.

 Elsősorban a 10–17 éves korú fiatalok számára megfelelő ez az eszköz. A módszer előnye, hogy szintén csak papír és ceruza kell hozzá (illetve a fényképezéskor ügyelni kell a megfelelő eszközellátásra), de komoly előkészítést és térrel kapcsolatos tudást igényel ez az amúgy időigényes technika.

 Párbeszéd körök

 Han­kiss Elemér és munkatársai kezdeményezésére a 90-es évek közepe táján nálunk is egyre többen hozzáláttunk, hogy meghonosítsuk az önszervező köri mozgalom egyik variánsát, az ún. „Párbeszédkör” módszert. Az általuk kiadott módszertani füzet a vita és a párbeszéd szembeállításával mutatja be a társadalmi részvétel kívánatos modelljét, a polgárok és szervezeteik általi párbeszéd során megszülető konszenzust. (Hankiss és Borbélyné Nagy Éva, 1996). Ezt mi különös tekintettel a fiatalok körében kívánjuk megvalósítani. Ennek célja egyrészt a fiatalok aktivizálása, másrészt a fiatalok szociális kompetenciának, kommunikációs készségének, konfliktuskezelésének fejlesztése.

 A párbeszéd felszabadít s növeli a kritikai ítélőképességet

 Konfliktuskezelés és közösségépítés resztoratív (helyreállító) gyakorlatokkal.

 Ezen témák átbeszélése után megindult a projekt tevékenységeinek megvalósítása.

 

 

Külföldi együttműködő partnereink:

 

-Erdélyi Lovas Egyesület

 535400 Székelykeresztúr, Kossuth Lajos u. B2/18

 Adószám: 36171600

 Képviseli: Lukács Lehel Elek

 

Az Erdélyi Lovas Egyesület 2O14-ben jött létre, és fő célja az erdelyilovas.ro, első erdélyi magyar lovas portál üzemeltetése, működtetése volt. Közben, az egyesület tevékenysége kibővült és lovas eseményeket, konferenciákat szervezünk.

 Az egyesület célja az erdélyi lovas élet népszerűsítése, a lovasok nevelése előadások, konferenciák által.

 Először szerveztünk hagyományos vásárt lovas programmal Székelykeresztúron. Programja: Hagyományőrző kézműves vásár, néptánc bemutató, lovasíjász és baranta bemutató, kézművesház (gyöngyfűzés, nemezelés), baranta oktatás, íjászkodás, lovagoltatás, szekerezés. Mesterségbemutató: nemezelés, bőrdíszmű készítés, íjászat, borászat.

 Lovas edzőink azt a szemléletmódot vallják, hogy a lovat legjobban szívvel és lélekkel lehet megközelíteni, hiszen ő is szív és lélek, és ez a módszer segít a félelem, a gátlás leküzdésében, a bizalom, valamint az ellazulás kialakításában még azoknak is, akik nagyon félve közelítik meg az állatot. Ez a módszer segít a ló és lovas közti bizalmi kapcsolat kialakításában. Az idei évtől a lovastanya tevékenységi köre lovasterápiával is bővült, ahol a ló egy „élő gyógyászati segédeszköz”-ként van jelen. A módszert mozgásszervi rendellenességek, a tartás és a problémás mozgás javítására ajánlják. A lovon ülés elősegíti a résztvevő helyes testtartását, a terápiával oldható a merev tartás, erősödik az ízületi mozgékonyság, fejlődik az érzékelés, javul az egyensúlyérzék és a mozgáskoordináció. Ezen túlmenően a hipoterápia javítja az alsó végtagok görcsös merevségét, a ló melege lazítja az izmokat, és elősegíti a nyugodt lelkiállapot kialakulását. A terápia során a ló hátsó lábainak és medencéjének mozgása áttevődik a lovasra, és olyan tartási reakciót vált ki belőle, amelyek járáskor automatikusan aktiválódnak. A központi idegrendszer így megkapja azokat az ingereket, amelyek amúgy csak járáskor alakulnának ki.

 Hagyományőrzés. A történelmi, kulturális, néprajzi, népi kulturális örökség megőrzése, értékek gyűjtése, bemutatása, megőrzése, ápolása, ismertetése, továbbadása.  Magyar életkultúrák: ősi íjászat, vadászat, solymászat, fegyverzet felkutatása, bemutatása, kiállítása, az ismeretek terjesztése. Hagyományos: régi használati eszközök, tárgyak gyűjtése, kiállítása, elfelejtett játékok felelevenítése, skanzen létrehozás.  Táboroztatás öko-környezetben (tájházban, jurtában) gyerekek táborainak szervezése, Az „ősmagyar lovas nemzet” bizonyítása, fenntartása, ápolása.  Lovas-túra vezetés, lovagoltatás, fogathajtás, lovas szakértői, kutatói tevékenység.  Környezet-, természet-, egészség-, és állatvédelem.  Egészségmegőrzés, egészséges táplálkozásra nevelés, az egészséges testi és szellemi fejlődés biztosítása érdekében, a mozgás és sporttevékenység, szabadidő térnyerése a társadalomban.  Szociális tevékenység (élethelyzetet javító programok), kulturális tevékenység, kulturális programok szervezése. Településfejlesztés, népességfejlesztés, ismeretterjesztés Közösségfejlesztés, közösségvédelem, társadalmi tudatosság erősítése. Nemzetközi tevékenység: testvér-települési kapcsolatok kialakítása belföldön és külföldön egyaránt.

 Az Egyesület működése során, céljai megvalósítása érdekében sportrendezvényeket szervez, utánpótlást nevel;

 tagjai számára folyóiratot szerkeszt, szemináriumokat tart, vitaesteket, képzéseket szervez; oktatással, tanulmányutak szervezésével, könyvtár fenntartásával biztosít lehetőséget a tagok ismereteinek bővítésére;

 tanulmányokat, elemzéseket készít, rendezvényeket szervez; megismerteti a tagsággal a lovaglás és az íjászat kultúráját, hagyományait.

 Együttműködik hasonló célú egyesületekkel és külön megállapodások alapján kormányzati, államigazgatási szervekkel, önkormányzatokkal, munkaadókkal, valamint más hasonló célú intézményekkel, kapcsolatot tart hasonló célú külföldi alapítványokkal, intézményekkel, társaságokkal; kapcsolatot és együttműködést épít ki a külföldön működő hasonló célú egyesületekkel.

  

-József Attila Kulturális Egyesület

 HR-31307 Vörösmart Marsala Tita 138

 Adószáma: 00002967037

 Képviseli: Bisztricán Hajnalka elnök

 

Az egyesület célja a tagjai kulturális szintjének ösztönzése, a kreatív képességek és a véleménynyilvánítás ösztönzése kulturális és művészeti amatörizmusban. Az egyesület tevékenységével hozzájárul a kulturális és a szórakozási élet minőségének abban a környezetben, amelyben működik. Az egyesület együttműködik mindenkivel, akit érdekel a kulturális örökség támogatása.

 A József Attila kulturális egyesület a Magyar házban működik, amelyt öt évvel ezelőtt a Magyar Egyesületek Szövetség nyitott meg. Hála a számos tevékenységnek és szekciónak a Magyar minden nap nyitva van.

 Az egyesület rendszeresen szervez festmény, fotók az könyv kiállításokat. Emellett szervezők a világhírű bor maratonnak is (2014-ben a látogatók száma 3000 embervolt) amely a Falunap keretein belül zajlik.

 Szekciók- csoportok:

 Női Kar- jelenleg 18 tagja van. Minden évben számos koncerten vesznek részt Horvátországban és külföldön egyaránt. A kórus 2010-ben részt vett Bulgáriában a Nemzetközi Fesztiválon, ahol megnyerte az első helyet. Együttműködve HRT Eszéki Rádióval 2012-ben CD-t adtak ki. A kart Horvát Pécsi Mária (zenetanárnő) vezeti

 Varró- tagjai megismerkednek és felelevenítik a szinte feledésbe merült Vörösmarti és Baranyai motívumokat. A csoportot Tutić Sabina vezeti. A csoport száma változik, 10-20 tagja van. A csoport nagy sikerrel vesz részt kiállításokon amelyt kulturális és művészeti egyesületek szerveznek.

 Rajzcsoport- 26 tagja van, 14 felnőtt és 12 fiatalabb tag. Vezetőjük Bisztricán Hajnalka. A csoport rendszeresen fellép különböző rendezvényeken egész Horvátországban, ahol magyar hagyományt ápolnak illetve külföldön is egyaránt. Rendszeresen részt vesznek a programjukkal a magyar történelemben fontos évfordulók megünneplésén.

 Gyermek folklór csoport- Böjtös Denisz irányításával

 Kreatív csoport- igen népszerű a gyerekeknél és a felnőtteknél is. Az egyik témája a magyar népi hagyományok szokások ápolása és hagyományos népi díszek és játékok készítése.

  

-Mereklye Egyesület

 Elnevezés: Mereklye Kulturális Egyesület (röviden: Mereklye Egyesület)

 Székhely: Kászonaltíz 136 (Csantik utcája); Hargita megye 537235

 Jegyzékszám (az Egyesületek és Alapítványok Országos Jegyzékében): 46/November 19, 2008

 A Mereklye Kulturális Egyesület (román nevén: Asociaţia Culturală Mereklye; továbbiakban: Egyesület) 2008 októberében alakult.

 

Az Egyesület célja: A Kászonok vidékére jellemző helyi kulturális és természeti értékek megőrzése és népszerűsítése, illetve a Kászonaltízi Múzeum fejlesztésének és fenntartásának támogatása. E cél megvalósítása érdekében az Alapszabály a következő törekvések támogatását tűzi ki konkrétan:

 -Megfelelő keret biztosítása a Kászonaltízi Múzeum működéséhez és gyarapodásához

 -A Kászonok vidékére jellemző helyi értékek népszerűsítése különböző kulturális tevékenységeken keresztül

 A fent említett térségre jellemző helyi kulturális értékekkel kapcsolatos kiadványok megjelenésének támogatása

 A fent említett kulturális értékek hazai és külföldi tekintélyének fokozása

 A Székelyföldön veszélyeztetettnek számító háziállatfajok védelméhez való hozzájárulás

 E célok érdekében az Egyesület

 -Különböző projektekkel indul olyan pályázatokon, melyek célja a nem nyereségorientált szervezetek anyagi vagy szakmai támogatása a helyi kulturális értékek megőrzése érdekében

 -Figyelemmel kíséri és folyamatosan segíti a Kászonaltízi Múzeum működését és fejlődését

 -Intézkedéseket hoz az eltűnőben lévő háziállatfajták (pl. székely ló) számbeli csökkenésének megállítása, illetve ezen állatfajták újrafelfedezése érdekében

 -Támogatja a Székelyföldön veszélyeztetettnek számító háziállatfajták védelmére irányuló kampányokat

 A Mereklye Egyesület eddig elért eredményei

 Amikor kiderült, hogy a Kászonaltízi Múzeum veszélyben van, mivel a korábban neki otthont adó ingatlan, a Balázsi Kúria tulajdonost cserélt, és az új tulajdonos, a Katolikus Egyház Böjte Csaba testvérnek adta oda gyermekotthon létesítése céljából, az egyesület hosszú távú bérleti jogot szerzett a Csantik utcájában (Kászonaltíz 136) lévő régi székely portán, és ezt az ingatlant a Kászonaltízi Múzeum rendelkezésére bocsátotta. Így a múzeum megmenthetővé vált. Az Egyesület önkéntesek bevonásával segített a gyűjtemény átköltöztetésében, illetve a tárgyak (melyeket a szú és moly erősen támadott, és elég rossz állapotban voltak) sterilizálásában, károkozó-mentesítésében egy modern, gázzal való sterilizálási módszer felhasználásával.

 A gyűjtemény korábbi leltára sajnos megsemmisült. Az Egyesület – ismét számos önkéntes segítő bevonásával – teljes körű fényképes leltárt készített a tárgyakról. A múzeum anyagát kiegészítette az otthont adó székely portán található értékes tárgyakkal (melyek tulajdonjoga nem változott, de gazdagítják a gyűjteményt).

 Az Egyesület önkéntesei kitakarították, rendbe tették az egész portát, és berendezték azt, néprajzos szakemberek útmutatásait követve. Az így megújult múzeum megnyitója 2011. szeptember 17-én volt. A megújult múzeum neve: Kászonaltízi Székely Tájmúzeum lett, hangsúlyozva ezáltal a kettős funkciót: Tájház és múzeum egyszerre. Így a múzeum 2011 szeptemberétől újra látogatható.

 Egy ilyen tájmúzeumnak igazán akkor van létjogosultsága, ha részévé válik a közösség életének. Ezt szeretné elérni a Mereklye Egyesület fokozatosan bővülő programjainak segítségével. Természetesen a fiatal generációkat volna értelme bevonni a múzeum életébe. Természetesen az idősebb generáció nélkül értelmét veszítené az egész törekvés.

 Az Egyesület jelentős erőfeszítéseket tett a rég kihaltnak hitt székely lóhoz hasonló lovak felkutatására. Miután ez az erőfeszítés sikerrel járt, támogatta ilyen székely ló megvásárlását és olyan gazda kezére juttatását, aki értéket lát e lovakban rejlő és csaknem elveszett genetikai állomány megőrzésében, és a tenyésztést ilyen szempontoktól vezérelve vállalja. Ez óriási áttörés ezen a területen, ami megállíthatja a székely ló kipusztulását.

 A helyi szervezetek hagyományápolása kiemelkedő. Az aktív kulturális szervezetek a világot járva ismertetik meg a székely népművészettel az embereket. A fiatalok és idősek egyaránt tevékenyen vesznek részt a település kulturális életében. Kiemelt jelentőségű a helyi sportélet, így a lakosoknak lehetőségük nyílik, hogy a sport és a hagyományápolás révén kapcsolatot teremtsenek más országok egyesületeivel, szervezeteivel.

 A program célkitűzéseinek megfelelően bemutatják a település hagyományőrzési sajátosságait, valamint ezek közösségi életben betöltött szerepét is. Bemutatják a település hagyományainak őrzését, a helyi családi gazdálkodók működési feltételeit, gazdálkodási környezetüket. A település vezetése, delegáltjai részt vesznek a programban megtervezett műhelymunkákon, tapasztalatcseréken, tanulmányi utakon. Szakértőik előadást tartanak a különböző fórumokon.

  

Székelyló Tenyésztő Egyesület

 Idegen nyelvű név:  Asociatia Székelyló Tenyésztő Egyesület

 Adószám:36131600

 Ország: Románia 527136

 Cím: Măgheruş, Fő u.4. (Kovászna megye)

 Nyilvántartási szám: DOSAR 1709/305/2016

 Bejegyzés éve: 2016

 Képviseli: Simon Lajos

  

Székelyföldi Lovas konferencia megszervezésében kiemelkedő szerepet töltött be a szervezet, és annak vezetősége.

 A konferencia témái:

 A székelyföldi lovas hagyományőrzés jellegzetességeiről, a hagyományőrző csapatok alakulásáról, a kezdetekről és a megvalósításokról is beszélt előadásában. “A huszárcsapatok tevékenységei, akárcsak a parádés huszáröltözetek, bizonyos szinten közös vonásokkal bírnak, viszont minden csapatnak vannak sajátos jellegzetességei.”

  • Romániában többek között a magyarországi tapasztalatok alapján akarják elismertetni a lovasterápia szakmát, és elérni, hogy az egészségbiztosító finanszírozza a sérült vagy fogyatékkal élő gyermekek lovas terápiás fejlesztését.

 Az eseményen a magyar és az olasz lovasterápia szövetség elnöke, és mintegy 120 romániai és külföldi szakember és érdeklődő vett részt. A konferenciát szervező egyik szervezet 2009 óta hirdeti meg a Mol Románia által finanszírozott gyermekgyógyító programot. Amint András Imre, az alapítvány ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a programot a hasonló magyarországi program ihlette, melynek kiemelt támogatottjai az ottani lovasterápiás egyesületek.

 Az alapítvány határon átnyúló kapcsolatokat ápol a projekt keretében együttműködő partnerekkel. Sok éves gyakorlatra tehettünk szert a projekt céljait szolgáló tevékenységek körében.

 A projekt bemutatása, a tanulmányozni kívánt szolgáltatás (módszer, eljárás) ismertetése

 A projekt átfogó céljai:

 A projekt célja nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése, kipróbálása és ajánlások kidolgozása a hazai alkalmazásra. A hazai fejlesztések mellett szükséges nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jó gyakorlatok megismerése is, a megoldandó társadalmi hiányok és problémák jobb kezelése érdekében.

  • Nemzetiségekkel való kapcsolatfelvétel és szoros viszony kialakítása.

  • Az ifjúsági együttműködések erősítése, közös programok szervezése.

  • Civil szervezetek egymás közötti együttműködése.

  • Kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében.

  • Hagyományokra épülő komplex esélyteremtő társadalmi felzárkózási modell kidolgozása és ennek megfelelő mintaprogramok megvalósítása.

  • Közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése.

  • A család társadalmi szerepet erősítő jó gyakorlatok megismerése és cseréje.

 A Duna Stratégia megvalósítása keretében kialakítandó hálózati együttműködések támogatása.

 A meghatározott társadalmi kihívásokkal és azok kezelésével kapcsolatos rendelkezésre álló speciális szakmai tudásanyag bővítése.

 Konkrét célok

 A fiatalok összefogása, az identitás erősítése, hagyományőrzés jegyében.

  • Felébreszteni a formálódó fiatal közösség cselekvési kedvét.

  • A helyi identitás erősítése, a hagyományos foglalkozások, a természeti és épített kultúrtörténeti értékek megismertetése és megőrzése, kézműves szakkör, helyismereti szakkör, hagyományőrző csoportok működési körének bővítése.

  • A település megtartó erejének növelése.

  • A generációk közötti kapcsolat javítása, erősítése.

  • Közös gondolkodás, eszmecsere ösztönzése.

  • Új kutatási és közösségfejlesztő módszerek megismerése.

  • Meglevő külföldi testvér települési és civil szervezeti kapcsolatok ápolása, mélyítése.

  • Önkéntesek projekt-kompetenciájának fejlesztése.

  • Egészséges, tudatos életmód lehetőségeinek bemutatása.

  • A jelenleg még működő hagyományok megőrzése, átadása és a hagyományőrzés jövőjének biztosítására.

 A ló és a lovaglás hatásainak tudatos, tervszerű, kontrollált felhasználása a megelőzés, a gyógyítás, a fejlesztés és a nevelés céljából a sérültek, károsodottak, fogyatékosok, illetve egészségükben veszélyeztettek életminőségének javítására. A kis településen élők, s mi a hódmezővásárhelyi tanyavilágot ide soroljuk, sokkal inkább a civil szervezeti munkát, mint a városon élők, hiszen nekik ez a közösségi forma a kulturálódási lehetőséget is kimeríti egyben.

 A környéken működő civil szervezetek magas száma, jól mutatja a lakosság magas igényét a közösségi szerveződések, a közösségi programok iránt. A lakossági elvárás megjelenik annak tekintetében, hogy szeretnék, ha több fiatal maradna, ill. jönne vissza a településrészre. Érzi és látja ennek szükségességét a lakosság. A tanyákon egyre kevesebb a fiatal, egyre több az üres, elhagyott lakás, sok az egyedül élő idős ember. Az a tendencia, hogy a tehetős városi lakosság egy része kiköltözik a környező tanyavilágba, megemeli ugyan a lakosságszámot, de nem gyarapítja a közösség létszámát. A fiatalság aktivizálásának, motiválásának nagy jelentősége van a tanyavilág hosszú távon való fennmaradásában. A hagyományőrzésen alapuló közösségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelő programok, a hagyományokon alapuló vendéglátás, a családi gazdaságok fejlődése, s a települési fejlesztések egyaránt sokat tehetnek a fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében. A projekt tervezésekor ezen igényeket tartottuk szem előtt, e célok megvalósítását tűztük magunk elé.